Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

Nagyságos Polgármester Úr a város közönségének élén olyan elismerésre méltó buzgalommal fáradozik. Fogadja Nagyságos Polgármester Úr kiváló tiszteletünk nyilvánítását. Budapesten, 1911. június 19-én. Pálffy Sándor sk. ügyvivő alelnök, Károlyi sk. elnök."

129 Tekintettel arra, hogy az újpesti „Közművelődési Ház" alakjában létesítendő „Egyetemi Szociális Telep" messzemenő szociális jelentőségét és horderejét a képviselőtestület már méltányolta, sőt meg is állapította, tekintettel továbbá arra, hogy kilátás van arra mikén eme „Közművelődési Házban" egyéb szociális és kulturális intézményeink, mint például a „Munkás Gimnázium" és a „Szabad Líceum" is elhelyezést nyerendenek, tekintettel végül arra, hogy a „Közművelődési Háznak" a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által óhajtott létesítési módja a város anyagi megterhelését - a már felajánlott telken kívül - nem vonja maga után javasolja a tanács, hogy mondja ki a képviselőtestület határozatilag, miként: 1. az „Újpesten létesítendő Közművelődési Ház" céljaira egy négyszázezer (400.000) koronáig terjedhető, s a magy. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium tárcája által visszafizetendő, s annak költségvetése által biztosítandó kölcsönt vesz fel, annak felvételére, s a vonatkozó kötelezvény aláírására dr. Ugró Gyula polgármestert bízván meg; 2. abban az esetben, ha e „Közművelődési Házban" annak kellő kibővítése mellett egyéb szociális és kulturális intézményeink: a „Munkás Gimnázium" és a „Szabad Líceum" is elhelyezést nyernének, azok dotációját a vallás- és közoktatásügyi tárcának engedi át, végül 3. az intézmény részére átengedendő 600 négyszögöles telek megszerzésének tárgyalását az 1886. évi XXII. törvénycikk 110. szakasza értelmében 30 nap közbevetésével kitűzendő tárgyalás határnapját 1911. évi augusztus hó 9-ében állapítja meg. 129 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban 1911. január 25-én tartott tanácskozáson határozták el egy szociális telep létesítését. Az elgondolást a londoni példa nyomán elterjedt settlement-mozgalom ihlette, melynek lényege, hogy értelmiségi-középosztálybeli fiatalok állandó jelleggel a munkásság körébe, annak lakónegyedeibe települve végezzenek gyakorlati szociális és népművelési munkát. Eredetileg Budapestre tervezték, itt azonban a főváros nemrégiben, 1910-ben nyitotta meg az V. kerületi Népházat, amely részben hasonló célokat kitűző koplex szociálpolitikai-népművelési intézmény volt, és ennek nem akartak konkurenciát teremteni. Újpesten viszont mind gróf Károlyi László, mind a város kész volt jelentős anyagi támogatást nyújtani. 165