Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

Újpest község képviselőtestülete örömmel üdvözli az Egyesült Villamossági Részvénytársaság az irányú szándékát, hogy a község területén egy nagyobb szabású gyártelepet kíván létesíteni, s méltányolja a társaság azon, a községre nézve nagy fontosságú elhatározását, hogy munkáslakások építésének mellőzésével, a községi lakosok ingatlanainak értékemeléséhez ekként hozzájárul. Hajlandó ennél fogva a község a társaság előterjesztett kérelméhez képest: 1. A Váci úti csatornát a gyár telepéig akként meghosszabbítani, hogy a gyár minden részéből való betorkollás biztosítassek, illetve gondoskodni arról, hogy a gyár szenny- és felesleges vizei kellő levezetést nyerjenek. 2. Az aszfaltjárdát és 3. A közvilágítást a község a gyártelep határáig kiterjeszti; köteles azonban a vállalat a község és a gáztársaság között létező szerződésben előírt fogyasztást magára vállalni; 4. Hajlandó a község a telek feltöltéséhez szükséges anyagot a tulajdonát képező szabad kikötő Duna-medréből díjtalanul átengedni, ellenben az építéshez szükséges homokot nem bocsáthat a község a társaság rendelkezésére, miután maga sem rendelkezik; S3 1896-ban alakult az Egger testvérek családi vállalkozása és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részvételével. 1906-tól neve Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Az Egger testvérek VII. ker. Huszár utcai gyártelepén 1887 óta foglalkoztak, Magyarországon elsőként, izzólámpa-gyártással. Az 1890-es évek elején már komoly exportot is bonyolítottak ebből. Emellett telefon- és távíróberendezések, telefonközpontok, vasútbiztosító berendezések, dinamók és egyéb villamos berendezések gyártása tartozott a profiljukba. A vállalat 1899-ben határozta el új gyártelep építését, miután a Huszár utcai ingatlan már nem nyújtott lehetőséget a fejlesztéshez. 1900. január 28-án vásárolt meg gróf Károlyi Sándortól 13500 négyszögöl kiterjedésű újpesti ingatlant. Február 3-án fordul az újpesti elöljárósághoz, arra hivatkozva, hogy a vállalat jelentős terhet vállal, amikor gyárát az ország ipari és kereskedelmi gócpontjából Újpestre telepíti. Kérték a csatorna- és vízhálózat meghosszabbítását a gyártelepig, az aszfaltjárda és a közvilágítás kiterjesztését, a telek feltöltéséhez szükséges fold és homok díjtalan rendelkezésre bocsátását. Egyúttal közölték, hogy tisztviselőik és munkásaik számára egyelőre nem építenek lakásokat, hogy az üresen álló újpesti lakások értékesítését elősegítsék. V. ö. Jenéi Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elődvállalatai. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. XXII. kötet. Bp., 1988. 337-374. p. 123