Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK
bocsát ki, szükségtelen költségeket okoz, illetéktelenül ellenőröket alkalmaz, a katonai elszállásolásnál, rendszertelensége folytán, a község tetemesen megkárosíttatik, a kellő rendre és pontosságra nem ügyel, egyáltalában hivatásának nem felel meg. Azonfelül pedig az egyes felekkel hivatalos eljárásában durva és sértő. Tekintettel tehát arra, hogy a rendezett tanácsú várossá való alakulás csak hónapok múlva lenne keresztülvihető, addig pedig jelen állapotok fenn nem tarthatók, miért is a felhozott ügyek megvizsgálása és indítványtétel végett egy bizottság küldessék ki. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatván, úgy a rendezett tanácsú várossá való átalakulás ügyének tüzetes tanulmányozása és kimerítő jelentéstételre, valamint az ügykezelés és a bíró ellen felhozott panaszok megvizsgálása és további intézkedés végetti jelentéstétel céljából kiküldetnek: Illek Vince, Mády Lajos, Boskovits Alajos, Liebentritt József, Dr. Héderváry Soma, Arky Mihály, Diamanstein Lajos, Ulbrich Gyula, Méhes Zsigmond, Dr. Rossé Gyula, Wolfner Lajos és Benitzky Antal jegyző. Önként értetődvén, hogy a képviselőtestület fegyelmi vizsgálat elrendelésére illetékes nem levén, 64 a bizottság nem is ez irányban való működésre küldetett ki, hanem az iránti jelentéstételre, hogy a felhozott körülmények miben állanak, és hogy a képviselőtestület milyen határozatot hozhasson az ügyek orvoslása érdekében. 65 BFL V. 672. Újpest nagyközség képviselőtestületének iratai. 2. kötet 38/1886. sz. 1886. április 5-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve 64 Az 1886:XXII: te. 91. § szerint a fegyelmi eljárást kis- és nagyközség tisztviselője ellen a főszolgabíró, az alispán, a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság vagy a főispán rendelhette el - azaz csupa felsőbb, vármegyei hatóság, de a község képviselőtestülete nem. A vizsgálat elrendelőjének joga volt a hivatalból való felfüggesztést is elrendelni, a vizsgálat lefolytatása a főszolgabíró feladata volt. 65 A kiküldött bizottság a jegyzőt bízta meg a rendezett tanácsú várossá való átalakuláshoz szükséges szabályrendeletek Javaslati alakban való kidolgozására", amit azonban ő egyéb irányú teendőire hivatkozva állandóan halogatott. A képviselőtestület 1888. január 16-án határozott ismételten arról, hogy a rendezett tanácsú várossá való átalakulás ügyében aláírásokat kell gyűjteni, és e célra újabb bizottságot küldött ki, 14 napos határidőt adva (4/1888. kgy. sz.). Az ügy ezúttal már végképp érdektelenségbe fulladt. A július 12-i közgyűlésen, miután az addigi aláírók csak 16.000 forint adót mutattak ki a kérvény benyújtásához szükséges 38.000 forint helyett, az ügyet levették a napirendről (102/1888. kgy. sz.) 104