Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK
csak akkor lennének teljesen rendezhetők, és a község kedvező fekvésénél fogva csak akkor virágozhatnék fel, ha Újpest község a fővároshoz becsatoltatnék. Hosszas eszmecsere után azon kérdésre, hogy óhajtja-e a képviselőtestület, miként Újpest község a fővároshoz csatoltassék, név szerinti szavazás kéretett, rendeltetett el, melynél igennel, vagyis a becsatolást óhajtják, szavaztak: Wolfner Lajos, Horner József, dr. Seligmann Jenő, Liebentritt József, Jókay Sándor, Árky Mihály, Lőwy Dávid, Rossé Gyula, Ulbrich Gyula, Illek Vince, Tamásy József, és dr. Lichtmann Henrik képviselők, összesen 12-en. Nemmel, vagyis a becsatolás ellen szavaztak: dr. Héderváry Soma, Weisz Annin, Matzek Károly, Adamis Lajos, Heisz Károly, Simancsek János, Boskovíts Alajos, Leiner Simon, Reiter György, Mihelis Ferenc, Leiner Fülöp, Diamanstein Lajos, Sonnenfeld Samu, Keil Károly, Reizich József, Wittmann Miksa, Handl Kálmán, Müller Zsigmond, Javorniczky János, Schwarcz Izsák, Mauks János, Fornheim Dávid, Lindt János, Busffy István, Mádé András, Hatosi Nándor, Szattler Bálint 60 összesen 28-an. A szerint 28 szavazattal 12 szavazat ellenében kimondatott, hogy a képviselőtestület maga részéről a fővároshoz a becsatolást nem kívánja és nem kéri, mert Újpest községének birtokviszonyai, regálé j oga, 6 ' oly rendezetlen állapotban vannak, hogy azok végleges rendezése nélkül egyes birtokosok tetemes megkárosítása nélkül a becsatolás keresztül nem vihető. Amennyiben midőn a földtulajdonos a házhelyeket örök haszonbérbe adta, az évi bérfizetésért lemondott minden egyes háztulajdonos javára a regálé jogról is, mit jelenben is minden egyes háztulajdonos szabadon és háborítatlanul élvez. Más oldalról azon meggyőződésben áll a képviselőtestület, hogy a főváros sem lenne egyelőre képes Újpest község felvirágozására nagyobb áldozatot hozni, 60 A jegyzőkönyv csak 27 nemmel szavazó képviselőt sorol fel név szerint. 61 Regálék: királyi haszonvételek. Az ún. királyi kisebb haszonvételek ténylegesen a földesúri jogok tartozékai voltak. Legfontosabbak az italmérési, mészárszéki jog, malomjog, rév- és vámjog, tégla- és mészégetés. Újpest alapításakor Károlyi István e Jussokat" - a serfőzés, a mészárszék és az épületfa-kereskedés kivételével átengedte az örökhaszonbéres házbirtokosoknak. E földesúri jogok egy része már a jobbágyfelszabadítással megszűnt, de pl. az italmérési joggal 1888-ig, az állami egyedárúság bevezetéséig azok régi birtokosai rendelkeztek. Míg Újpesten a házbirtokosok ezt díjtalanul űzhették, a főváros földesúri jogon díjat szedett utána. 101
