Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Budapest elvesztése. Visszafogalalásának szükségessége. Isaszeg után Budapest vagy Komárom?

zatosan kivonva, végül már csak az Aulich-hadtest széles arcvonalával Ujpest-Rákoskeresztúr-Kőbánya-Soroksár között tüntetve Pest irányában, hadtesteit egymás nyomában Vácnak indította. Itt 10-én megveri a Windisch-Grätz-hadsereg északra szorult Götz- (eredetileg Ramberg-) hadosztályát. Ugyané napon Aulich Cinkotánál és Rákospalotánál tüntet. Görgei másnap Lévának fordul. Aulich Rákoskeresztúrnál, Újpestnél és Kőbányánál tüntet. - Debrecenben azonban a sok siker megtermi a maga legveszedelmesebb gyümölcsét: a csak harcoló és mit sem sejtő hadsereg hátában, de a hadsereg helyzetének csapásszerű, minden eddigi győzelmét kockáztató megnehezítésével: április 14-én az országgyűlés kikiáltja az Ausztriától való elszakadást, az uralkodóház trónfosztását és Kossuth kormányzóságát. - 17-én Aulich a Rákosmezőn támadásba megy át, melyet másnap is folytat. Görgei 19-én Nagysallónál megveri Ludwig Wohlgemuthot. Ugyané napon Jellacic és Schlik a Rákosmezőn támadást intéz Aulich ellen, aki ügyesen kitér a döntés elől. Weiden csak ekkor jön rá, hogy Görgei felültette, hogy egész hadserege helyett annak csak egy kisebb része áll és alakoskodik előtte. Csak ekkor jön rá, hogy Görgei hol járhat már, min töri a fejét és milyen veszedelem fenyegeti a Budapestnél kapkodó császári sereget hátulról, Komárom felől. Erre serege egy részét azonnal elindítja Bécs, Jellacicot pedig Eszék felé. * Görgei, a nagysallói győzelem után, az útjába eső folyók áthidalásával vesződve, s ezzel több napi késedelmet szenvedve végre április 22-én bevonul Komáromba s ezt balpartján az ostromzár alól felszabadítja. A gödöllői tanácskozás után két héttel, mely alatt két ütközetet is vívott. De lelkén azzal a gonddal, melyet a Léván

131 tudomására jutott debreceni határozat okozott, s amely a győzelmek felett érzett örömét megkeserítette. 131 Görgey István II. k. 205. o. szerint Ludvigh János kormánybiztos (Steier Lajos 210. o. megállapítása szerint Fekete, Kossuth titkára) április hó 19-én éjfél után 2 órakor adta át Görgeinek Kossuth bizalmas levelét, melyben tudatta vele, hogy hadügyminiszterré akarja kinevezni s amelyben azt a kívánságát fejezi ki, hogy Budát rajtaütéssel foglalja el. - [Fekete László nem április 19-én, hanem 17-én Ludvighgal együtt érkezett a főhadiszállásra. Steier Lajos 211. o. - A szerk.] 83