Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

ELŐSZÓ

hallgatás bűn volna az igazság, a becsület, a hadsereg szelleme, valamint annak a népnek méltósága ellen, amelyben a hadsereg az ő összességében gyökerezik." A kézirat kiadásának előnyét abban látja, „ha Buda kötelességszerű védelmének, amely már külföldön régen hiánytalan elismerésben részesült, igazságos értékelését odahaza is előkészítik és mindenkivel megértetik, hogy az egykori vitéz ellenfeleknek lovagias szellemben megadott tisztelet a saját vitézséget és becsületet is emeli." A Koller-féle kéziratról, illetve annak keletkezéséről sajnálatosan kevés adatunk maradt. Csak annyi bizonyos, hogy a kézirat címlapján szereplő Koller von [Kollenstein] a hadseregben 1830-tól 1890-ig szolgált összes Kollerek közül egyedül az az Albin lehet, aki az alhadnagyok között szerepel.'

n Az 1848-ban a hadseregben szolgált 12 Koller közül eddigi tudomásunk szerint csak ő folytatott irodalmi működést. Mindezzel azonban még nem tisztáztuk a kézirat szerzőségének közelebbi körülményeit. Itt részben adatokra, részben feltevésekre vagyunk utalva. Ezek szerint Koller, aki 1849 nyarán kerülhetett Budára, és nemsokára a Magyarországon felállított egyik csendőrezredbe, ebben az időben valószínűleg ismert irodalmi hajlamai folytán kaphatta azt a megbízást, hogy az ostrommal kapcsolatos hadbírósági vizsgálati iratok (igazolások, Ceccopieri-ügy stb.) felhasználásával állítsa össze a vár ostromának hiteles történetét. Emez iratok közé tartozhattak a vár bevétele után megszökött és Pozsonyban élményeiket jegyzőkönyvbe bemondó Leitgeb hadnagy stb. 111 Militär-Schematismus des Österreichischen Kaiserthumes. Wien, 1848. 315. o. uo. a kadettek közt Ernst Koller von Kollenstein nevével is találkozhatunk. 112 Ismerjük Kollensteini Koller Albinnak egy kéziratban maradt másik munkáját is: „Erinnerungen aus 1848. und 1849. mit einen Rückblick auf die Revolution 1846 in Galicien". - Említi Anatole Wacquant (Ferdinand Stróbl von Ravelsberg, a bécsi Kriegsarchiv volt tagja, es. és kir. alezredes.) Die Ungarische Donau-Annee 1849/49. Wien und Leipzig, 1908. c. müve 330. o. forrásjegyzékének 139. sz. alatt. Életrajzából közli, hogy Koller az 1. chevaeiix-legers ezredben szolgált és 1848-ban a Schlikhadtestbe volt beosztva, 1849 nyarán pedig Reischach tábornok segédtisztje volt; később mint százados a cs. kir. csendörségbe lépett. Mint nyugalmazott őrnagy 65 éves korában, 1889. január 10-én halt meg Budapesten. Megjegyzem, hogy Wacquant nem tudott arról, hogy a müve 310. o. 24. sz. alatt tárgyalt „Verhteidigung der Festung Ofen etc." cím alatt felvett mű ismeretlen szerzője azonos az általa 139. sz. alatt már ismertetett Kollerrel. 48