Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
ELŐSZÓ
De nem volt jobb helyzetben a volt ellenfél sem. Azok a császári katonák, akik ebben az ostromban részt vettek, más körülmények között talán még írtak volna róla 1 . Rájuk nézve azonban tilalomfát jelentett az uralkodó ismert álláspontja, a „ borítsunk fátylat a múltra ". S a fátylat senki sem lebbentette fel. Csak egyszer került erre sor, mégpedig 1893-ban. Ugyanis az 1889. évi budapesti Janszky-affér óta a Budát hősiesen védő, de Pestet álnokul lövető Hentzi tábornok mind a politikában, mind a sajtóban állandóan méltatlan megemlékezések tárgya volt. A közös hadügyminiszter tehát szükségesnek vélte, hogy az ostrom hiteles történetét és egyúttal Hentzi emlékének védelmét a nyilvánosság elé tárja. Erre a célra alkalmasnak látszott egy közelebbről meg nem jelölt helyen őrzött és fellelt kézirat, melynek szerzőjét és keletkezését, szóval a hitelességét bizonyító adatokat illetékes helyen elhallgatni óhajtották. 106 A kézirat az ostrom történetét, ha némileg egyoldalú beállításban is, de pontosságra törekvőén írja le. Alkalmasnak látszott a közlésre azért is, mert nemcsak a védőrségről, sőt Hentzi tévedéseiről is meglehetős nyíltsággal írt, hanem az ostromló seregről, bár nem mindig, de többnyire higgadtan emlékezett meg. 107 Hentzinek a vár lakossága iránt és Pest lövetése dolgában követett magatartását azonban behatóan tárgyalj a és őt a leghumánusabb embernek igyekszik beállítani. Mondanom se kellene, hogy a cs. és kir. közös hadügyminiszternek ez a kiadó „Reichswehr" spanyolfala mögül intézett, s a szerző nevét elhallgató rehabilitációs kísérlete a kívánt hatást nem érte el. A magyar napi sajtó agyonhallgatta, a szakirodalom csak pár sorban említette, de az osztrák sajtó sem értékelte kellően. Általában mindenki úgy fogadta, mint egy bár hiteles adatokat használó, de vitairatul szánt célzatos apokrif nyomtatványt. Holott éppen ezek az adatok komoly elbírálást és a szerző kilétének ismeretlen volta ellenére is hitelt érdemeltek volna. A könyvet Magyarországon alig olvasták, még kevésbé használták. Az ostrom történetének kútforrása továbbra is Görgei és a nála sokkal részletesebben író Bayer maradt. 1893 után-kivéve a 23. gyalogezred már említett történetét-többé nem jelent meg az ostrommal foglalkozó önálló munka. A történetíró s az olvasó106 Ezt a kéziratot „Die Vertheidigung der Festung Ofen vom 4. bis 21. Mai 1849. Durch den K.K. Generalmajor von Hentzi" címen „nach hinterlassenen Tagebuchblettern eines Augenzeugen" jelöléssel Bécsben, 1893-ban a „Reichswehr" c. napilap egy 94 oldalas jó kiállítású kötetben adta ki. 107 A szerző egyik megjegyzése szerint Bayer ezredessel is érintkezésben állott. 46
