Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

ADATTÁR - 3. A honvéd és császári ágyúk adatai 384 - 4. Arthurmi nemes Hentzi Henrik, cs. kir. tábornok, Budavár 1849-i parancsnokának életrajza - Orbán Balázs Hentzi Lajosról

mázott százados Hentzi Lajos"

32 Andrássi Ferencz kath. lelkész, Szokolai gör. kath. esperes és Nagy György tanácsos személyében s írásba tett föltételekkel elindították a Gratze kapitánnyal való alkudozásra ez azonban föltétlen megadást, a fegyverek rögtöni kiadását és 10.000 frt. arany-ezüstben fizetendő hadi sarczot követelt Torda megkíméléséért. Hentzi Lajos szemrehányásaira, hogy nem szégyenli egy császári tiszt ily népséggel szövetkezni s iszonyú pusztításaikat gyilkosságaikat elnézve, bűnrészessé lenni; de főleg amidőn Gratze kívánsága szerint tetemes rum, rozsliszt, kifli és báránybőr-bunda rögtön kiszolgáltatott, a vezér dühe kissé csendesült s amidőn a nemzetőrség fegyvereiből némi csekély részt kiszolgáltattak s a kívánt 10.000 forint hadi sarczból (többet összegyűjteni nem lehetvén) 4.000 forintot arany és ezüstben kézhez adtak, Gratze Tordát megkímélve, elvonult táborával Kolozsvár felé. (...) Torda magára maradt véderő, szervezet és hatóság nélkül s csak az isteni Gondviselés őrködött fölötte. Ha valami előadta magát, azt Szigethy Sándor intézte a város tekintélyesebb polgáraival, Hentzi Lajos pedig mint önkéntes térparancsnok működött. Ily intézkedések pedig gyakran voltak szükségesek, ha nem is a belügyekben - mert Torda higgadt polgárai a rendet önmaguk közt fenntartották de a minduntalan mutatkozó és a várost fenyegető oláh táborokkal szemben. Egy ily nagy oláh tábor a havas felől jött Szindre, ezt egy (Dragos nevű megyei írnok által kivitt) nagy bocskorszállítmánnyal elégítették ki; de különben is ez a tábor nemsokára szétfutott a Koppand táji oláh molnárok előtt, kik lövöldözve s kiabálva siettek üdvözletükre, az oláh tábor azonban Kolozsvárról jövő honvédeknek vélvén, úgy szétfutott, hogy még a Tordáról kapott új bocskorokat sem tudta felkötni. Egy másik még nagyobb oláh tábor alólról jött Torda alá, Hentzi Lajos ment a város küldöttjenként eléjük s a vezetőket részint ijesztgetések, részint ígéretek által rávette, hogy népüket ne eresszék be a városba. A város küldött nekik a nagy Berekbe pálinkát hordókkal, élelmi szereket, szalmát fekhelyeikre. Ott táboroztak a Berek kivágott fáiból gyújtott nagy tüzek mellett s lakmároztak. A pálinka bátorságot 1132 Hentzi Lajos testvére volt a budai vár védőjének, ő Torda város egykori híres főhadnagyának Osztrovich Józsefnek vette el leányát, s így Tordára telepedvén, testestől-lelkestöl derék magyar emberré vált. Őt november havában a magyar kormány nevezte tordai térparancsnoknak, tisztét önkéntesen a magyar hadsereg elvonulása után is folytatta s az ő jó tanácsainak és közvetítésének köszönheti leginkább Torda megmaradását. - Orbán Balázs jegyzete. 398