Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
AGGHÁZY KAMIL (Szoleczky Emese)
mányába. Vezénylése azonban a kihelyezett századok egyikéhez szólt: „bevonultam új állomáshelyemre, Kőszegre. A város történelmi neve és emlékei hatalmas benyomást tettek rám, s már az első napokban összeszedtem ama műveket, melyek a város történetét tárgyalják. Látva ezek kicsiny számát és tartalmi hiányait, az anyaggyűjtéshez fogtam s ekkor derengett bennem először a gondolat: Kőszeg történetét, vagy legalább 1532 évi ostromát megírni." 80 A háttérben lassan - némileg az unalomtól is űzetve - a népszerű-tudományos publikálás kezdte meghatározni Aggházy életét. 1906 májusától írásai megjelennek a Ludovika Akadémia Közlönyében. 81 „1908. Ez az esztendő munkálkodásomban fordulópont. Cikkeken kívül két nagyobb dolog jutott a megvalósuláshoz közelebb: Kőszeg ostroma 82 és Görgey életrajza." 83 „ 1908 január 23-24-én, Görgey Arthur tábornoknál jártam. Utóbbi napon a Budapesti Hírlap felelős szerkesztője 84 megbízott, hogy látogatásom történetét írjam meg. Ebből mutatóba egy részlet január 30-án meg is jelent. A többit a nyáron írtam meg." 85 1908-ban a Magyar Katonai Közlöny katonai műszavak magyarosítására kiírt pályázatába is bekapcsolódik, pályadíjat nyer. Újságírói ambíciói mellett feltűnik egy másik életcél, az Akadémián való esetleges oktatói pálya lehetősége. 1908-10 közt zászlóalj-segédtiszt és századparancsnok Sopronban. 1910-ben elvégezte a kerületi tiszti iskolát Székesfehérvárott, november 1 -j ével pedig teljesült régi vágya: áthelyezték a m. kir. 1. honvéd gyalogezredhez Budapestre. 86 - Még Sopronban kötötte 1910. május 25-én első házasságát Wälder Anna Máriával, a városi főmérnök bájos, törékeny lányával, amelynek a fiatalasszony 1914. március 1-jei tragikus halála vet véget. 1911-12 folyamán beosztott tisztként 80 THR 29. p. 81 A katonai kiképzés és a pedagógia 647-662. p. A téma fontosságát és Aggházy helyes meglátását bizonyítja, hogy 1908-ban a honvédelmi miniszter a pedagógiát tantárgyként rendszeresítette az Akadémián. - E cikkéről a Pesti Hírlap, a Vasvármegye, a Magyar Szó, a Budapesti Hírlap, a Magyar Hírlap, A Hadsereg, a Zala politikai lap, a Katonai Lapok, valamint a Kőszeg és Vidéke is megemlékezett. 82 Aggházy: Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török-magyar-osztrák háború. Bp. 1911. (kézirata HL Pers. 197. d.) 83 Aggházy ezen a művén élete végéig dolgozott. Sajnálatos módon a kézirat nem maradt ránk. 84 Csajthay Ferenc 85 Idézett részek: THR 50. p. 86 RK Szü. 1910/36. sz. 343. p. 36
