Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A GYŐZELEM ÉS ESEMÉNYEK - Az ostrom utóhangjai

császáriak részéről itt maradt és a polgári hivatalos magánszemélyzetet és anyagot is teljes mértékben alkalmazták. Utóbbi azonban nem jelentett túl sokat, mivel az önkéntes betegápolás szervezetlen volt. Ha itt-ott akadtak is lelkes nők, akik erre vállalkoztak, ennek kivételes voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy néhányuk nevét az utókor számára feljegyezték.

1043 A kórházak számára kötöző anyagot (tépést, pólyát), fehérneműt, ágyneműt stb. gyűjtöttek és adományoztak egyes lelkes honfiak és honleányok. Ezek nevét szin.1 • --i 1044 ten ismerjük. * Bár az ostrom alatt szenvedett véres veszteségét egyik fél sem tagadta, mégis erről beszélt legkevesebbet és ezt iparkodott legkevésbé felderíteni. Úgy látszik, hogy amíg a folytatott harc sikerével fordított arányban álló számok hangoztatását követelte a felek érdeke, addig nem nagyon erőltették a halottak számának pontos megállapítását. Bosszantóan tréfás, hogy ebben az időben mindegyik fél a másik veszteségéről szeretett nyilatkozni, melyet a lehetőségig felnagyított, míg a magáéról csak megnyugtató, kis számokat közölt. A halottak száma csak akkor kezdett növekedni, mikor az áldozat nagysága már nem befolyásolhatta a parancsnokok működésének megítélését, amikor az már kegyeleti kérdéssé alakult át s az áldozat nagysága a véghezvitt erőfeszítések hősiességét jellemezhette. Ennek természetesen az lett a következménye, hogy még később a valóság kiderítése már nagy nehézségekbe ütközött, sőt lehetetlenné is vált. 1043 így Szaf Amália, aki Buda ostromáig markotányosnö volt, az ostrom után Bécsi kapu téri lakásán ápolta a sebesülteket. (Meghalt 1897, II. 20-án Budán, 97-ik születésnapján. Vasárnapi Újság, 1897. 813. o.) A másik, akinek nevét Irányi Dániel, a pesti kormánybiztos jegyezte fel, özv. Balogh Pálné volt, aki a pesti ún. tábori kórházban (a mai Boráros tér tájékán) a legsúlyosabban sebesültek 24 ágyas kórtermét vállalta, s akit önfeláldozó működése jutalmául Irányi a pesti katonai kórházak főápolónőjévé nevezett ki. Irányi Dániel: Női jellemvonások a szabadságharc korából. (In:) Szokoly Viktor: Honvédalbum. Pest, 1868. 30-31. o. 1044 Adattár 15. sz. - A kórházakra nézve érdekes adatokat tartalmaz még (Szabó György): Egy honvéd-köztüzér élete 1848-49-ben. Bp., 1875. 187-199. o. és Adolf Dittrich: Bilder aus dem Kriegesleben. Österreichischer Militär-Kalender für das Jahr 1863. Wien, 1863. 59-73. o. 354