Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
AGGHÁZY KAMIL (Szoleczky Emese)
és zeneszerző, 61 unoka-nagybátyja, Aggházy Gyula a századforduló elismert festője. 62 Alig egy éves, amikor 1883 folyamán a család Aggházy Károly tevékenysége révén Németországba költözik. Hét évesen, 1889-ben kerül vissza testvéreivel és szüleivel együtt Budapestre. 63 Legidősebb gyermekként és - később - családja egyetlen férfi támaszaként 64 helyzete egyszerre volt rendkívül kedvező és ugyanakkor nehéz: a szülők kényeztették, de ugyanakkor igen magasra helyezték a mércét. Családi háttere predesztinálta arra, hogy a művészet valamely ágában mutasson tehetséget. A kisfiú úgy érezte, hogy az ő számára az irodalom, az írás az, amiben ki tud tűnni a nagynevű, ismert rokonok között. Ezek az évek alapozhatták meg azt a hitét is, hogy őrá is valami nagy feladat vár, ami természetesen híressé teszi őt. Tizenkét évesen, 1895-ben - mint annyiszor gyermekéveiben - agglegény unoka-nagybátyja, dr. Bakody Tivadar visegrádi villájában tölti a nyarat. Visegrád pedig az egykori honvédek egyik zarándokhelye: ott él Görgei Artúr. A fiatal fiú érdeklődését a legendás tábornok közelsége egy életre a szabadságharcos búvárkodás irányába tereli: nagybátyja könyvtárából sorra olvassa Görgei, Klapka, Asbóth és mások 1848/49-ról szóló müveit. Emellett a szépirodalom is élénken foglalkoztatja: a nagybácsi könyvtárából ismeri meg Sophokles, Csíky Gergely, Rákosy 61 Aggházy Károly Vince (Pest, 1855. okt. 30. - Budapest, 1918. okt. 8.) - Életéről bővebben: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. k. 78. p.; Révai Nagy Lexikona I. k. Bp. 1911. 158-159. p.; Magyar Életrajzi Lexikon I. k. Bp. 1967. 14. p.; Magyar Nagylexikon I. k. Bp. 1993. 241. p. 62 Aggházy Gyula (Dombóvár, 1850. márc. 20. - Budapest, 1919. május 13.) Életéről bővebben: Révai Nagy Lexikona I. k. Bp. 1911. 158.; Éber László (szerk.) Művészeti lexikon Bp. 1926. 9. p.; Seregély György: Magyar festők és grafikusok adattára Szeged, 1988. 14. p.; Magyar Életrajzi Lexikon I. k. Bp. 1967. 14. p.; Magyar Nagylexikon I. k. Bp. 1993. 241. p. 63 Ld. Igazoló kérelem 1919. szept. 5. (HL Pers. 196. d.) 64 Mivel Albert öccsének kapcsolata a családdal nagyon hamar végleg megszakadt, Aggházy maga írja így 1907. február l-jén Kőszegről való áthelyezését kérelmezve a honvédelmi miniszternek: ,,Budapesten lakik atyámtól elváltán szerény apanageból élő édesanyám, akire gyenge, beteges állapota mellett azon súlyos erkölcsi és anyagi feladat hárul, hogy három serdülő húgom nevelését befejezze és jövőjüket biztosítsa. Mint családom egyetlen férfi támasza, a beteges édesanyámra háramló súlyos feladat nagy részét tiszti kötelességeimhez híven vállaimra vehetnem... " Fogalmazvány, HL Pers. 196. d. [Kérelmét elutasították.] 32
