Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
AZ OSTROM - A tüzértámadás és roham (1849. V. 16-21.) - Május 20., vasárnap
Engem minden jelentés főhadiszállásomon, a Svábhegyen talál, ahol állandóan tartózkodni fogok. 908 Görgei Arthur s.k. tábornok" Az intézkedés tehát a támadás főmomentumául a rés és a Palota-rondella között fekvő lépcsőzeteknek létrákkal való megmászását jelölte meg. Ennek a támadásnak a támogatására szolgál a Palotakerten át történő előnyomulás és csak, ha már erről a két oldalról elegendő csapat mászta meg a falakat, kerülhet sor a vár többi pontjainak teljes erővel való megrohanására. Az említett lépcsőzetekre azért esett a választás, mert Hentzi tábornok a korábbi cseltámadásoktól félrevezetve a valóságos támadás céljául kitűzött pontoknak a Vízműerődöt és az északi arcvonalat vélhette. Ezért csapatainak nagyobb részét ezekre a helyekre rendelte, míg a főhercegi lovarda előtt és mellett fekvő bástyák védelmét csak néhány gyalogsági osztagra bízta, amelyek az ottani kerti házakat és leégett épületeket szállották meg. Az erről az oldalról intézett támadás a védőrséget teljesen váratlanul lephette meg, s miután a fal alatti lépcsőzeteket az I. sz. rondella lövegei ellen egy egészen a vár főfaláig haladó hosszú kerítésfal fedezte, megmászásuk kevesebb nehézséggel fenyegetett. A rohamot cseltámadásnak kellett megelőznie, amely éjfélkor hirtelen megszűnik, hogy a védőrség még a valóságos támadás előtt kifárasztva és a magyar csapatok visszavonulása folytán abban a hitben térjen nyugalomra, hogy az éj többi része, mint az előző napokon, csendesen fog lefolyni. A megelőző tüntetés leple alatt kellett úgy az északi IV. sz. rondellához, mint a megmászandó nyugati íépcsözetek alatt húzódó kertekhez a létrákat előre vinni. Továbbá északon, a Bécsi kapu közelében (az V sz. bástyánál) lévő raktárát és keleten a Vízikapu közelében lévő, áttört házakat megszállani, végül délen a Palotakertbe befészkelt csapatrészeket megerő908 Újhegyi Béla 219. oldalán ehhez: „Miután a hadtestparancsnok és rohamoszlop-vezető uraknak arra, hogy maguknak a támadási pontokhoz vezető közlekedések iránt kellő tájékozódást szerezzenek, eddig elég idejük volt; vagy ha ezt elmulasztották volna, még mindig elég idejük van, magamat történetesen jogosítottnak tartom, hogy a hadtestparancsnok és rohamoszlop-vezető urakat a támadás órája pontos betartására nézve becsületükkel tegyem felelősekké." (Az általam használt eredeti példányon ez hiányzik. Aggházy.) 312