Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A tüzértámadás és roham (1849. V. 16-21.) - Május 20., vasárnap

nálja fel, hogy erőtartalékként rögtön utánuk nyomuljon, mihelyt csak a legkisebb osztagnak is sikerül magát a váron belül befészkelnie. A Pesten maradó két zászlóalj a pesti Dunapartot egész kiterjedésében előőrslánccal szállja meg. A már tudott (Gross-féle) ház, melynek hátsó falán keresztül a várkertbe már bejáratot nyitottak, megszállva tartandó s a mai cseltámadások alatt a nagy nyílástól jobbra és balra, több kisebb nyílás is törendő, melyek a nagy nyíláson át történő harchoz fejlődés támogatására használhatók. Ha a legénység a Gross-féle házból már a Palotakertbe hatolt, tartson jobb felé és mindenekelőtt vesse magát arra a nehéz ütegre, amely Pest irányában, szorosan a házak megett van felállítva s ennek tüzérlegénységét koncolja fel. Az utánuk nyomuló legénység ugyanarra tartson és igyekezzék gyorsan azt a kis lépcsőt elérni, amelyen a rácvárosi palánk mögött a kertfalra támaszkodó házak védőrsége a királyi palotával közlekedik.

903 Ebből a rohamozókra valószínűleg az az előny származik, hogy a palota bejáratát még eltorlaszolatlanul találják,

904 melyben az elsők azonnal befészkelik magukat, míg a többiek követik őket és az egész kastélyt az ellenségtől megtisztítva ezt mindenáron megszállva tartják. Az /. hadtest (Nagysándor tábornok) a résre és a réstől jobbra támad. 903 Az intézkedés különben a Palotakertet következetesen 'Palatinal-Garten'-nek, a királyi palotát pedig 'Palatinal-Schloss'-nak nevezi. 904 Újhegyi Béla 215. o. innen kezdve a következő szöveggel folytatja, melynek a 130. sz. okm. kezünkben levő eredeti példányában nyoma sincs. Azonban nincs kizárva, hogy Újhegyi valamelyik seregtest vagy csapattest számára eltérő szövegezéssel kiadott példányt használt. A szöveg a következő: „...s talán az említett házakat megszállott ellenség visszavonulási útját elállhatják, vagy vele egyszerre fognak a várpalotába juthatni. Az elsők, akik a várpalotába hatolnak, ha a roham sikerül, éppúgy tekinthetők, mint azon vitézek, kik valami más ponton jutnak fel, mint legelsők a vár falára. Feladatuk: addig, míg bajtársaik hozzájuk csatlakoznak, a várpalotába azonnal befészkelődni, az ellenséget az egész várpalotából kiűzni és ezt megszállva tartani. A várkapu ellen induló rohamoszlop éppen úgy jár el, mint 16-án éjjel (íme egy újabb bizonyság a nap ingatag meghatározásához. Aggházy.) s meg vagyok győződve, hogy nem fog kevesebb vitézséget kifejteni, mint amennyit azon éjjel tanúsított." - [Aggházy ugyanis az utasítás fogalmazványát találta meg, míg a 60. IR. 365-370. o. s ennek nyomán Újhegyi Béla 213-220. o. a Nagysándornak küldött tisztázatot közli. Lásd: HL 1848^9. 29/160. - A szerk.] 309