Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A tüzértámadás és roham (1849. V. 16-21.) - Május 20., vasárnap

A támadás alapgondolata: általános tüntetéssel az ellenség figyelmét minden irányban leköti, eközben a Palotakerten át támadó Aulich-hadtest s vele egyidejűleg a Fehérvári-rondella mellett tört résen, valamint ennek közvetlen környékén létrán behatoló Nagysándor-hadtest rohamot intéz a Szent György tér irányában; a Knezic-hadtest a Bécsi kapu arcvonalát, a Kmety-hadosztály a Vízmüerődöt erőszakolja s ezzel támogatja a Nagysándor- és Aulich-hadtest rohamát. A kiadott intézkedés a következőképpen hangzott:

901 intézkedés 1849. május 21-re Budavár ostromát, melyet hozzá nem értő egyének könnyűnek tartottak, egyszer megkezdve, következetesen végre is kell hajtanunk. Eltekintve azoktól a ki sem számítható előnyöktől, melyek abból származnak, hogy Buda elfoglalása a kormány székhelyéhez és a mögöttes raktárakhoz vezető közlekedési vonalakat is megnyitja, ez vagy ennek legalább utolsó döntő megkísérlése a magyar hadseregnek most már becsületbeli feladatává vált. anya, a hiányos táplálkozás és az ivásra használt Dunavíz folytán fellépő emésztőszervi megbetegedések folyton növekvő száma fizikai erejét is aláásta. Az az erkölcsi erő, melyet az első időkben megfelelő intézkedésekkel még fenn tudtak tartani, a nélkülözések és állandó izgalmak következtében hanyatlóban van, amihez hozzájárult az ostromló hadsereg kitartása s folyton gyarapodó sikereinek tudata. A védőrség az ostromló túlerejét, kitartását és a végső győzelemre való törekvését maga felett ellenállhatatlanul elhatalmasodni érezte. Most már nem is annyira a helyzet kedvezőbbre fordulása, vagy a végső győzelem kivívása, mint inkább az ellenség várható bosszújával való, utolsó vérig menő szembeszállás gondolata foglalkoztatta. A védőrség érezte, hogy a vár makacs védelme, de különösen Pestnek irgalmatlan lövetése után ellenfele részéről aligha számíthat irgalomra. Már csak az önfenntartás ösztöne biztosította annak lehetőségét, hogy a vár megrohanása esetén a magyar sereggel szemben élet-halálharcot folytasson. A vár megrosszabbodott belső helyzetéről és a védőrség szellemében mutatkozó változásról Görgei Kmety ezredesnek egy újabb, a várba küldött kémje útján értesült. Mindezzel szemben az ostromló sereg fővezére bizton számíthatott a tüntető támadások révén gyakorlatot szerzett és a rá váró veszélyeket is megismert csapataira, melyek, mint arra az elmúlt napokban számos jel mutatott, alig várták, hogy végre rohamra mehessenek. Görgei szilárd elhatározása volt ezek folytán, hogy a támadást 21-én hajnalban megkezdi s ha kell, annyiszor újítja meg, míg a végső diadalt ki nem vívta. 901 130. sz. okm. - fontossága miatt éppúgy, mint a május 4-re kiadott intézkedést, teljes tartalmú magyar fordításban közlöm. Német eredetiben közli 60. IR. 365-370. o. 307