Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A tüzértámadás és roham (1849. V. 16-21.) - Május 19., szombat

távcsövön maga is figyelte. Erre a gellérthegyi üteg néhány lövéssel válaszolt. Hentzi ezután a várba tért vissza. Hentzi távozása után, a palánkhoz állított ágyút előbbi helyére vonták vissza. Ezidötájt a királyi palota homlokzata előtt álló II. rondelláról néhány lövést intéztek a Rudas fürdő közelében lévő parti házak felé, melyek mögött Aulich csapatai táboroztak. A lövések azonban csak a házak fedelét érték. A hajóhídfő mellett levő fogadó teteje is két találatot kapott. Délelőtt 10 óra tájban innen erős puskaropogás hallatszott, melyhez kíséretül a hegyekről felhangzó ágyúdörgés szolgált. „Midőn e sorokat írjuk, az ágyúzás percenként, mint egy szakadatlan mennydörgés, tompa morajjal tölti el a léget, közben-közben hatalmasabb durranások vegyülvén a moraj közé." * A magyar réstörőüteg könyörtelenül folytatta falromboló munkáját. A rés mindigjobban tágult s az aljában felhalmozódó törmelék mindinkább megmászható vá vált. A császáriak belátták, hogy a magyar réstörőüteg ellen az eddigi módon nem jutnak eredményhez. Közvetlen lövéssel nem, csak bombákkal küzdhetik le. Hentzi tehát parancsot adott, hogy a hadiszertár és a Sándor grófi palota közt eddig használatlanul és Pest ellen fordított három 30fontos és három 60fontos mozsarat fordítsák meg s a királyi istálló, illetve lovarda, valamint az épülőfélben volt új főhercegi lovagló iskola és melléképületei mögül hajigálják a Naphegyet. A céltárgy láthatatlansága miatt a belövés csak lassan vezetett sikerre. Végre Mathiegka tűzmester és Egerer bombász megfigyelők segítségével, délután 2 óra tájban annyira haladtak, hogy egyik bombájuk a magyar üteget érte s annak egy 18fontos és egy 24fontos ágyúját elrontotta.

875 A Bástyasétányról és az I. sz. rondelláról tisztán lehetett látni, amint a bomba robbanása nyomán kerék- és ágyútalprészek repülnek a 873 Közlöny, 1849. május 25. No. 114. 427. o. annak jellemzésére, hogy honvédtüzéreink milyen találati biztonsággal lőnek, elmondja, hogy reggel 5 és 6 óra közt a gellérthegyi üteg egyik irányzója a déli Vízmüerőd területén egy tisztet leterített lováról. Mivel tudjuk, hogy e napon és e helyen a császári tisztek közül senki sem sebesült meg, nem lehet másról szó, mint arról, hogy a Gellérthegyre lövető Hentzi lováról leszállott, amit a gellérthegyiek, a nagy távolság folytán, saját találatuk hatásának véltek. 874 Közlöny, 1849. május 25. No. 114. 427. o. 875 Katona: Budavár {Bayer) 114. o. és uo. (Koller) 246-247. o. 300