Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A tüzértámadás és roham (1849. V. 16-21.) - Május 16., szerda

* Hentzi, aki a magyar tüzértámadás közvetlen viszonzásán kívül még az ő szokott „közvetett" megtorlási módszerét is alkalmazni akarta, még délelőtt elkezdte Pestet is lövetni. Később azonban meggondolta magát,

836 az ágyúzással felhagyott és délután 6 órára a Vízmüerődbe haditanácsot hívott össze. A haditanácsnak tudtára adta, hogy Pestet éjjel újból bombáztatni akarja. Pollim mérnökkari százados azonban a fennforgó viszonyok helyes mérlegelése alapján ezt ellenezte, s e nézetéhez a haditanács többi tagjai is csatlakoztak. Ennek folytán egyhangú határozatot hoztak, hogy a lövegharcot csakis az ellenséges tüzérség, különösen pedig a réstörőüteg ellen folytatják. A haditanács határozatát Hentzi elfogadta.

837 Ennek következtében este a házak mögé visszavont lövegeket állásaikba ismét visszavontatták. Mivel pedig az I. és II. sz. rondella közt 1 '/2-es számú császári elrontó üteg túlságosan ki volt téve a Gellérthegy, Naphegy és Kissvábhegy kereszttüzének, védelmére az esti órákban az állás mindkét szárnyán egy-egy harántgát építését kezdték meg. Alsó részüket, más hiányában, gabonával töltött zsákokkal rakták meg. Ebbe az ütegállásba három 12fontosból és egy 18fontos ágyúból álló üteget telepítettek. Parancsnokságát Tudorovich 5. tüzérezredbeli hadnagy vette át.

83 A földmunkálatokat pedig, tekintet nélkül a heves ágyútüzre és a krisztinavárosi plébániatemplom tornyából néhány, az éjjel oda bejutott honvédlövész által adott és jól célzott puskatüzre, egész éjjel folytatták.

8 9 836 123. sz. okm. Közli Katona: Budavár 476-478. o. Ludvigh csak a kezdést említi, levelét pedig röviddel rá elküldvén, a folytatásról nem szólhatott. 837 Koller 55. o. 838 Katona: Budavár (Koller) 239. o. 839 Katona: Budavár (Koller) 239. o. és Osztrák tisztek napi. 17. o. A réstörésről és a császáriak most ismertetett ellenintézkedéseiről Görgey Artúr II. 84-85. o. így ír: „...Egyébiránt bármint állt legyen a dolog, azok a tetemes távolság dacára éppen nem jelentéktelen csorbák, melyeket réstörő telepünk már működése első napján estélig a vár falában szakított, mindenesetre rászolgáltak, hogy a védelmezőt serényebb munkásságra serkentsék; és csakugyan már másnap reggel ama négy darab 24fontosa, ezúttal már harányok által a mi 12fontosaink lövései ellen födve, megint ott álltak a bástyán; ennek több pontján azonkívül egy árokhányás kezdeménye látszott, mely megkezdett árok kétségkívül a hiányzó födött alagutat volt pótlandó; és a réspont mögött szintén éjjel megkezdett és nappal serényen folytatott földmunkálatok arra vallottak, hogy az ott esetleg támadó rést a vár belsejétől elszigetelő szel287