Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A tüzértámadás és roham (1849. V. 16-21.) - Május 16., szerda

gen várt romboló tüzét a I. sz. (fehérvári) rondellára és az ettől délre fekvő kötőgátra, mint a szándékolt réstörés célpontjára. Ehhez a hatalmas tűzhöz azonnal csatlakozott a kis-gellérthegyi kőbánya fölött álló négy, s a csillagvizsgáló mellett felállított hat ófontos,

821 végül a Gellérthegy északi lejtőjén kitűnően leplezett 2. sz. mozsárüteg mindkét lövege is.

822 Tehát összesen 49 ágyú kezdte meg pusztító munkáját.

823 Ez a mindenképpen nagyszabású tüzértámadás annyival is inkább meglepte a császári védőrséget, mert hiszen éppen a felszabadító hadsereg közeledéséről voltak hírei. Ezeket a reménységeket most a magyar ágyúk szétlőtték.

824 A honvédsereg „tüzérsége fáradhatatlan volt, s amikor már összes ütegeit megszólaltatta, egyedül az ő részéről 5-6 lövés hangzott percenként. A bombákat és röppentyűket nem is számítva."

825 A várbeliek alig válaszolhattak és a nyugati arcvonalon legjobban veszélyeztetett lövegeiket az I. számú rondella egy 18 és egy 12fontos lövege leszámításával, ágyazataikból kiemelték s a Bástya sétány házsora mögé vonták vissza, ahol ezután egész napon át hallgatásra voltak kárhoztatva.

826 821 Katona: Budavár {Koller) 238. o. szerint 18 löveg. 822 Koller ezt itt külön nem említi. 823 Katona: Budavár {Bayer) 107. o. Vele szemben Katona: Budavár {Koller) 238. o. 66-ot számlál. - Amint látható, itt a két ellenfél krónikásai között ellentmondás mutatkozik abban, hogy 1.) a magyar előadás a honvédágyúk számát 49-re és tüzük megkezdését 6 órára, 2.) az osztrák előadás az összes ágyúk számát 66-ra teszi, tüzük megkezdését pedig két csoportban 4 és 6 órára osztja fel. A 14. sz. okmány sem az időpontot, sem a lövegszámot nem említi s így a rejtély felderítésében egyikük sem segít. A lövegek száma dolgában Bayer előadását fogadjuk el, aki mint a hadsereg vezérkari főnöke, nemcsak saját naplójegyzeteit használta, hanem alkalma nyílott 1849 után volt honvédtiszttársaival és volt ellenfeleivel is érintkezni. így alig hihető, hogy bár kisebb tévedések nála is találhatók, ebben az esetben ekkorát tévedett volna. Koller tévedése csak azzal magyarázható, hogy ö maga nem is szemtanú, s a magyar tüzérségi állások helyét és számát, főleg az 1850-ben, a helyszínen még igen jól látható állásnyomokból állította össze. Az időpont tekintetében azonban Kollert kell elfogadnunk, aki mellett a többi források, így Vogel, a Közlöny, naplók stb. tesznek tanúságot. 824 Katona: Budavár {Bayer) 107-108.'o. 825 Osztrák tisztek naplója 18. o. 826 Az osztrák Koller szerint Katona: Budavár {Koller) 238. o. - A magyar Bayer ezzel ellentétben azt állítja, hogy a császári tüzérség a gyilkos tüzet ritka bátorsággal viszonozta, azonban az I., II., III. és IV sz. rondelláknak csak hiányosan fedezett és 284