Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A támadás előkészítése (Május 5-15.) - Május 13., vasárnap

let intézhessen. Ezt azután néhány ottani polgártársuk Görgei tábornokhoz vinné s a vár számára kíméletért esedezne. A küldöttség - immár a negyedik -, melynek tagjai a tegnapiak maradtak, délután 5 órakor érkezett a hadtestparancsnoksági épület udvarára.

742 Szónoka Porkoláb Dániel ügyvéd, az éppen lovaglásból visszatérő és még lóhátról parancsokat osztogató tábornokhoz fordult, hogy kérelmét előadja.

743 A tábornok azonban márkimondott tilalmára hivatkozva a küldöttséget nem volt hajlandó meghallgatni. Csak Walheim János polgármester ismételt kérelmére olvasta el a városi tanácsnak a külvárosi polgártársakhoz intézett levelét és nagy nehezen engedélyezte ennek elküldését. Ez később meg is történt, azonban a levél nem jutott el végső rendeltetési helyére. * Úgy látszik, hogy a küldöttségjárás Hentzire a kívánttal ellenkező hatást tett. Mert este 6 órakor haditanácsot hívott össze, amelyen a várnak a nap folyamán elszenvedett és súlyos károkkal járt lövetésére hivatkozva megtorlásul Pest városának újbóli lövetésére vonatkozó szándékát adta tudtul. A haditanács ezt tudomásul is vette, minek folytán este hét órakor

745 a VII-XI. sz. müvek tüzérsége teljes robbanótöltetű és izzógolyókkal kezdte ágyúzni Pestet.

746 Ennek hatása csakhamar je742 Katona: Budavár (Kotier) 234. o. 743 Katona: Budavár (Koller) 234. o. és uo. (Bayer) 103-104. o. 744 Katona: Budavár (Bayer) 104. o. 745 14. sz. okm. 57. o. és 114. sz. okm. Katona: Budavár (Bayer) 104. o. szerint !/

2

8-kor. 746 Közlöny, 1849. május 17. No. 107. 400. o. szerint: a főváros szörnyű lövetését némelyek, egy a pesti oldalon sejtett árulásnak tulajdonították. A Közlöny, 1849. május 19. No. 109. 406-^407. o. szerint: „Vasárnap lévén a környékre kimenekült nép csoportosan tódult be a város belső részeibe, a hírüljáró ostromelőkészületek megszemlélésére. Állítólag ezek között akadt az áruló, aki a munkálatokat az ellenségnek besúgta. Azt is megemlíti, hogy két ismeretes schwarzgelb embert feljelentettek, akik mellükre kitűzött papírról, Duna-parti ablakukból adják tudtára az ellenségnek mondanivalóikat, melyet a várból távcső segítségéve] olvasnak el. A vád a vizsgálat szerint alaptalan volt. Az árulások megakadályozása céljából különben szigorú intézkedés történt, hogy ezután a Dunán át csolnakon csak a kormánybiztos, a rendőrség, a térparancsnokság vagy az illető katonai csapatparancsnokságtól kapott írásbeli engedéllyel s csak a legsürgősebb ügyben lehessen egyik partról a másikra átkelni." Közlöny, 1849. 262