Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A támadás előkészítése (Május 5-15.) - Május 9., szerda

erőszakkal felfeszítve találta. Az épület lakórésze a lövetéstől is sokat szenvedett, minden fala meg volt repedezve, a szobák mennyezete bombákkal átütve.

656 * A harcoló felek mai veszteségeiről nincsen adatunk. A polgárok közül csak egy tabáni férfi halt meg lövéstől. Lehet, hogy éppen a lakosságnak - egy kilátásban levő nagyobb harc következményétől való - megvédése érdekében rendelte el a Nagysándor-hadtest parancsnoksága, hogy a Krisztinaváros lakossága legkésőbb délután 3 óráig költözzék ki a városból és esetleg két napra is kiterjedő távolléte alatt a sebesültek ápolásáról is gondoskodjék. * Volt ennek a napnak egy, a magyar katona elpusztíthatatlan jókedvére és vakmerőségére jellemző eseménye is, amelyet a feledésbe merüléstől egy reggeli jelentés

657 mentett meg. Eszerint éjféltájban négy ittas 63. zászlóaljbeli közhonvéd, túlságosan neki bátorodva, külön előre nyomulást rendezett a Palotakapu felé. A császáriak ezt észrevéve, hatalmas tűzzel fogadták őket. Az egyik honvéd mindkét kezét keresztüllőtték, a többi három sebesülés nélkül úszta meg a kalandot. A nagy lövöldözés azonban felriasztotta a tabánvárosi előőrséget, melynek parancsnoka már-már valami kirohanást gyanítva, az egész őrséget talpra állította s elszántan várta a következendőket. A további fejleményekről, így a megtorlásról, nem szól a krónika. Ennek az esetnek némi magyarázatát találhatjuk ugyanennek a jelentésnek a 2. pontjában, amely arról számol be, hogy éjfél után a Palotakapu közelébe egy egész zászlóalj császári gyalogság vonult ki. Azután fegyvereiket gúlába téve a XIII. sz. körbástya belsejében, ennek Pest felőli oldalán egész éjjel szorgalmasan ástak és követ talicskáztak. Ezt a komoly munkát „különféle ingerlő nóták" dalolasa mellett végezték, melyekkel a magyar tábori őrsöket bosszantották. 656 Heller, 1878. 329^0. o. 657 92. sz. okm. 241