Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

BUDA OSTROMA. Aggházy Kamil monográfiájának margójára (Hermann Róbert)

Szilágyi Sándor); illetve amelyek immár magyar fordításban is hozzáférhetők (Bayer József, Koller őrnagy), a jegyzetekben ez utóbbiakra hivatkozunk, hiszen ezek sokkal könnyebben elérhetők, mint az Aggházy által idézett kiadások. Éppen ezért számos esetben nem egyeznek szóról szóra az Aggházy által készített vagy idézett fordításokkal. A kiadás során komoly gondot jelentett, hogy mit tegyünk az Aggházy által összeállított okmánytárral. Ennek túlméretezettségére már a munka korabeli hivatalos bírálói is felhívták a figyelmet, s Aggházy el is határozta lerövidítését. Végül úgy döntöttünk, hogy mindazokat az okmányokat közöljük, amelyek eddig sem eredetiben, sem fordításban nem jelentek meg, s az okmánytár tartalommutatójánál, a regesztáknál, illetve a jegyzetanyagban jelezzük a kihagyottak megjelenési helyét. Csak az utolsó megjelenés helyét adtuk meg, hiszen például a május 4-i Görgei-Hentzi-levélváltásnak legalább két tucatnyi, s némelyik Kossuth-levélnek is három-négy kiadása van. Ugyancsak gondot jelentett a Szerző által készített helyszínrajzok és eseményvázlatok, valamint fényképfelvételek közlése. Ez utóbbiak közül - minőségük miatt - nem egyet el kellett hagynunk, s a helyszínrajzok és eseményvázlatok közül is csak a szorosan a budai ostromhoz tartozókat vettük fel. így elhagytuk a vázlatok közül a Komárom ostromára, valamint a magyar honvédsereg, az osztrák és a cári seregek 1849. augusztusi magyarországi felvonulására vonatkozóakat. Aggházy Kamii gazdag és kimerítően részletes jegyzetanyagát ott, ahol szükségesnek láttuk, szögletes zárójelben kiegészítettük, illetve magyarázattal láttuk el. Ugyanígy jártunk el azon kevés esetben is, amikor a kézirat szövegét tettük értelmezhetőbbé. A kéziratot név-, helynév és alakulatmutató egészíti ki. A magyar levéltárakban és közgyűjteményekben található iratanyag jelzeteinek azonosítása is komoly feladat volt. A Magyar Országos Levéltár és a Hadtörténelmi Levéltár között az 1950-es években lezajlott egy iratcsere, s az átadott iratanyagot mindkét intézmény átrendezte. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltára szintén a Magyar Országos Levéltárba került, ahol az 1960-as években ezt a gyűjteményt is átrendezték. Végül a Magyar Királyi Hadimúzeumban található iratanyag egy részét az 1950-es években szintén átadták a Hadtörténelmi Levéltárnak, az iratanyag egy része (pld. Uj váry István őrnagy naplója) pedig eltűnt vagy lappang. Ennek ellenére Aggházy jelzeteinek mintegy 75-80 százalékát sikerült azonosítanunk. Ahol ezt nem tudtuk megoldani, ott a fejlécnél jelöltük, hogy az okmány jelenlegi lelőhelye ismeretlen. A bécsi Kriegsarchivból származó okmányoknál nem volt ilyen gondunk, az ottani anyag jelzetei ugyanis az elmúlt 70 évben nem változtak. 23