Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A támadás előkészítése (Május 5-15.) - Május 5., szombat

A tegnapi eseményekből leszűrt tapasztalatok, a körülzáró vonal mentén végzett személyes szemrevételezés, a helyszínen meghallgatott parancsnokok javaslatai, valamint a Bayer ezredessel folytatott eszmecsere

513 után Görgey szükségesnek látta, hogy a rendszeres ostromot most már alaposan előkészítse. E célból a főhadiszállására hivatta alparancsnokait és velük megbeszélést tartott.

514 Ennek első része az eddig történtek bírálgatásával telt el.

515 a balfogás nem maradt következmény nélkül. Estére már Irányi kormánybiztos nyilatkozott (56. sz. okm.) Ehhez Pataynak is csatlakozni kellett. Lásd később. [Mindkét okmányt közli Katona: Budavár 429. és 83-84. o. - A szerk.] 513 Görgey Artúr II. 81. o. 514 Katona: Budavár (Bayer) 78. o. - Erről hiteles okmány nem maradt fenn. Azonban Katona: Budavár (Bayer) a 67-68. és 77-81. o. idézőjelek között, tehát saját feljegyzéseiből közli a megbeszélés tartalmát. 515 Katona: Budavár (Bayer) 69-76. o. szerint a hadseregben létezett különböző pártok fejei, illetve képviselői lásd I. szakasz II. fejezet idevágó részét ekkor elérkezettnek látták az alkalmat, hogy a Görgei védelme alatt álló katonai pártot megtámadhassák. Mindkét köztársasági párt élén Nagysándor és Kleinheinz a május 4-i balsikert ürügyül használta fel arra, hogy érte a hadsereg eddigi vezetését hibáztassa. Nézetük szerint az elmúlt nap azért veszett el, mert a támadás a várra nem minden oldalról egyidejűleg az összes erőkkel történt és mert azt Pestről nem támogatták. Egy ilyen rohamnak a meglepett és a hírek szerint csüggeteg helyőrség nem tudott volna ellenállani, mivel a várban levő olasz nemzetiségű Ceccopieri-zászlóalj a harcban nem vett volna részt, hanem az első alkalmat felhasználja, hogy a magyar hadsereghez átpártoljon. Azt a hitet, hogy az osztrák hadseregben szolgáló olaszok a magyar hadseregbe át fognak lépni, a milánói forradalmi bizottságnak a magyarokhoz 1848. július 26-án intézett kiáltványa táplálta. Lásd Johann Janotyckh von Adlerstein: Archiv des ungarischen Ministeriums des Inneren und des Landesvertheidigungs-Ausschusses. Altenburg, 1851. II. 266. o. és Katona: Budavár (Bayer) 565. o. jegyz. „Mivel a támadás nem így történt, a Buda elleni egész vállalat máris megbukottnak tekinthető, mert a császári helyőrség ezentúl már éber marad, s az olaszokat, akik szándékukat magatartásukkal nagyon valószínűen elárulták, a vár parancsnoka a jövőben akként fogja alkalmazni, hogy az ő segítségükre és átpártolásukra már ne lehessen többé számítani." „Ezeket a sajnálatos tényeket tekintve, azt ajánlották, hogy mindenekelőtt az olaszokkal való kapcsolatot kémek útján ismét állítsák helyre, egy új, az összes erők által intézett és Pestről is támogatott rohamot kíséreljenek meg s ha ez is visszaveretnék, hagyják abba az ostromot, s egy körülzáró hadtest hátrahagyása mellett, folytassák a korábbi támadó hadműveleteket." E vádaskodások és indítványok ellen a katonai párt Görgei, Bayer, Aulich, Kmety stb. olyan érveket hozott fel, melyeket heves 206