Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Menet Komáromból Budára - Május 2., szerda

A lövőszerfőtartalék Neszmélyről Dorogra érkezett, a hadseregfőparancsnokság főhadiszállását Tatáról Bajnára helyezte át.

295 Az Aulich-hadtest e napon Szigetújfalunál szállott táborba, egy huszárszakaszt és két zászlóaljat Ercsire hajózott át. Előbbit Baracskára tolta ki, mint álló figyelőosztagot, utóbbiakat az épülőfélben lévő híd jobbparti kijáratának biztosítására. Ugyané célból egy 12fontos és egy ófontos gyalogüteget Ercsivel szemben, mint parti üteget állított fel. A hadtestnek sikerült a hídveréshez szükséges anyagot összeszednie, mindazonáltal egy csomó akadály is mutatkozott, mint: hiány műszakilag összegyakorlott személyzetben, hajókban és kötélzetben stb. Az akadályok olyan nagynak látszottak, hogy Aulich nem hitte még akkor, hogy a híd 5-ike előtt elkészül. Pest megszállására Patay alezredes parancsnoksága alatt két zászlóalj, egy huszárosztály és egy ófontos gyalog félüteg maradt vissza, mely utóbbi Pesttől északra, mint partvédő tüzérség állott fel.

296 Az éj folyamán adta ki a hadseregfőparancsnokság, még a tatai főhadiszállásról keltezett, 3-ára szóló intézkedését.

291 295 14. sz. okm. 45. o. stb. - Knezic tábornok itt segédtisztjével, Bobik Gusztáv főhadnaggyal felkereste Görgei tábornokot, aki a gróf Sándor-kastélyban volt elszállásolva. Fekve találták. Ekkor Knezic és Görgei közt állítólag a következő beszélgetés folyt le: „Mi a bajod?" - „Beteg vagyok. A fejem lázban ég a nagy ostobaságtól, amit mi most elkövettünk." - „Ne kövessük el hát akkor" monda Knezic. „Könnyű neked azt mondani, mert te nem vagy felelős. De ha Budára nem megyünk, a debreceni junta főbelövet s húszat is talál helyembe, kik a hibát elkövetik." Bobik Gusztáv méreyfalvi plébános: A Budavári ostrom küszöbén. Fővárosi Lapok 1884. december 27. A válasz azonban nem vall Görgeire. Egyébként Bobik a bajnai jelenetet április 30-án délutánra teszi, ami határozottan téves, mert Knezic akkor Komáromban volt. 296 14. sz. okm. 46. o. és 29. sz. okm. 297 31. sz. okm. Közli Böhm - Farkas - Csikány 131. o. Ennek alapján a Nagysándor-hadtest szintén (33. sz. okm.) — A többié nem ismeretes. 150