Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919
ez a foka. Ezért sok helyen, gyakran a pedagógusok hibájából is, súrlódások támadtak. Végül is a Közoktatásügyi Népbiztosság július elején megszüntette a diákok között a bizalmi rendszert, mivel „valamennyi iskola élére szocialista-kommunista vezetó't rendeltek ki, és ez elég biztosíték arra, hogy a tanulók nevelésében és jóléti ügyeiben egyformán a kötelességtudás és a szeretet érvényesüljön". 4 Nem vonta viszont vissza a Népbiztosság az érettségi és az osztályzatok eltörléséről szóló elsietett és helytelen rendelkezéseit. Az iskolai érettségi helyett a végbizonyítványban csak annyit tüntettek fel, hogy „megfelelt" vagy „nem felelt meg". ; egyetemi A főváros egyetemi fakultásain is pezsgő élet indult meg. Az egyetemeken a legjelentősebb ís szabad- változást az új professzorok kinevezése jelentette. A Monarchia kultúrbürokráciája európai oktatás nrr ft tudósokat mellőzött, akiknek most a Tanácsköztársaság működési lehetőséget teremtett, így jutott egyetemi katedrához: Babits Mihály, Benedek Marcell, Bolgár Elek, Ferenczi Sándor, Pólya Jenő, Vadász Elemér és sokan mások. Az iskolán kívüli oktatás, az ún. szabad oktatás nagy hangsúlyt kapott a munkásság szakmai elméleti képzéséljen. Az általános ismereteket nyújtó szaktanfolyamok a fővárosban is népszerűek voltak. Budapesten 1919. április —májusban az ipari munkások a következő tanfolyamokon vettek részt: Elméleti és gyakorlati Tanfolyamok 1 íallgatók tanfolyam száma száma Vas- ós fémipari 42 1719 Építőipari 20 605 Vegyesipari 7 400 Ruházati ipari 10 200 Vegyészeti 4 135 Ezeken kívül munkás-szabadiskolákat is indítottak Budapesten, ahol 235 ilyen szaktanfolyam működött, 6640 hallgatóval. A Közoktatásügyi Népbiztosság által beszüntetett jogi kar helyén megszervezték a Munkásegyetemet három fakultással: közigazgatási, társadalomtudományi és természettudományi karral. Ide csak régi szervezett munkásokat vettek fel, akik már 1918. október 3l-e előtt is valamelyik osztályharcos szakszervezet tagjai voltak. A Munkásegyetemnek 200 hallgatója volt. 2. A KÖZMŰVELŐDÉS FEJLESZTÉSE Szabó Ervin A közművelődés szerves részének tekintették — teljes joggal — a könyvtárak átszervezését Könyvtár és a széles tömegek szolgálatába állítását. Az átszervezés minden fővárosi könyvtárat érintett. A fővárosi közművelődés keretein belül a budapestiek számára a közvetlen változást a Fővárosi Nyilvános Könyvtár átszervezése jelentette. „Budapest könyvtárügyét teljesen a proletárművelődés szolgálatába akarjuk állítani. Be kell hálózni az egész várost közművelődési könyvtárakkal úgy, hogy a város dolgozó népe mindenütt ráakadjon a tanulás centrumaira." 5 Ezek az irányelvek Szabó Ervin könyvtárpolitikájának folytatásai voltak. Nem véletlen tehát, hogy a könyvtár felvette Szabó Ervin nevét. A 133 nap alatt két új fiókkönyvtár készült el, egy Angyalföldön, egy pedig Budán. A többi kerületben helyiség hiányában az előkészületeknél tartottak. Jelentősen gyarapodott a budapesti gyári könyvtárak száma. Július végéig hat új könyvtár készült el, többek között a Magyar Pamutipar újpesti gyárában, a GanzDanubius Kocsigyárban, valamint a Fegyver- és Gépgyárban. További üzemekben is megkezdték a könyvtárak építését." Fővárosi A Fővárosi Múzeum lépést tartott a forradalmi napok szellemével, és elkezdte a két forradaMúzeum \om emlékeinek összegyűjtését. A fővárosi múzeumok sorában új volt a Munkásmozgalmi Múzeum — amely később Kun Béla javaslatára — Proletármúzeum néven működött. 7 A főváros lakói a tanácshatalom napjaiban megtekinthették a Műcsarnokban rendezett kiállításon az addig magántulajdonban levő világhírű műkincseket. A fővárosi muzeológusok másik nagy közművelődési értékű vállalkozása a múzeumi munkástanfolyamok megrendezése volt a Nemzeti Múzeumban.
