Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919
48. Irány a Balaton ! Nyaralni induló proletárgyerekek csoportja A főváros lakosságának súlyos problémája volt a kórházi ellátás kérdése. Ismeretes, hogy a magánkórházak, szanatóriumok köztulajdonba vételével egyidőben a fővárosi kórházak élére egy munkásból és egy orvosból álló vezetőséget nevezett ki a Fővárosi Népbiztosság. Ez az intézkedés — nyilvánvaló jó szándéka ellenére — a kórházi anarchia forrása lett olyannyira, hogy a rendelkezést a Munkástanács vissza is vonta. A 80-as Intéző Bizottság május 27-i ülésén Biermann István elmondta, hogy a kórházakban nem alakult ki egységes vezetés, a kórházak fizikai munkásai félreértették a proletárdiktatúrát. ,,Az a helyzet állt be, hogy a kórházakban legkevesebb szava az orvosnak volt." Ez indokolta, hogy olyan új rendelkezést dolgozzanak ki, ,,amely a kórházat vigszadja az orvosnak". A főváros egykori elhanyagolt közegészségügyi állapotán volt hivatott segíteni a tbc elleni küzdelem átszervezése, amelynek érdekében felállították a Tüdővész Elleni Harc Nagybudapesti Központját a korábbi Liget Szanatóriumban. Míg korábban a főváros területén 6 tüdőbeteggondozó működött, most számuk 60-ra ugrott fel. Még további tbc-gondozó műszaki terveit készítették elő, s augusztus l-re már az építőanyag is rendelkezésre állt. Az új gondozók többsége a peremterületeken épült volna fel: Újpesten, vVekerle-telepen, Kispesten és Rákospalotán. Megvalósulásuk a Tanácsköztársasággal együtt megbukott, és Magyarország továbbra is tbc-ország maradt. A Tanácsköztársaság történetéhez szervesen hozzátartozik a fővárosi gyerekek balatoni nyaraltatásának megszervezése. Kevésbé ismert tény, hogy a Munkástanács 2000 szobát foglalt le a Hűvösvölgyben, Zugligetben és a Sváb-hegyen, ahol háromhetes turnusokban munkáscsaládok üdültek. Üdültek munkáscsaládok Balatonlellén is. 69 A gyermekvédelem a szociálpolitikának korábban csupán az alkalmi segélyezés szintjén tartott területe volt. A 133 nap alatt ez a kérdés a szociálpolitika kiemelten kezelt része lett. Láttuk a kerületi és peremkerületi tanácsok munkájában, hogy a gyermekvédelem központi feladatuk volt. A gyermekvédelem az anya- és csecsemővédelemnél kezdődött. Bevezették a terhesség kötelező bejelentését, az anyáknak kötelező oktatáson kellett részt venniök. Budapesten 47 helyen felállították az anyák iskoláját, s e tanfolyamok során 30 ezer terhes nőt vettek nyilvántartásba. 70 A csecsemők védelmét szolgálta a gondozónői hálózat nagy hatósugarú kiépítése, a fővárosban 1919 júliusában 65 védőnő dolgozott. Nincsenek részletes adataink a
