Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

35. Az első szabad választás: 1919. április 9. A választások a fővárosban, szemben egyes vidéki ellenforradalmi próbálkozásokkal, rendben folytak le. Két kerületben volt csupán olyan jobboldali szociáldemokrata kísérlet, amely a VIII. kerületben új választások kiírásához, a VI. kerületben vizsgálóbizottság kiküldéséhez vezetett. A Józsefvárosban a választásokat megelőzően a jobboldali szociáldemokraták kierőszakolták, hogy a hivatalos listára kerüljön Buchinger és Preusz neve, akik szemben álltak a proletárdiktatúrával. A kerületben a kommunisták ellenzéki listát állítottak össze, s a jobboldaliak tiltakozása ellenére a választóhelyiségekben azokat is szétosztották. A kerületiek tízezrei szavaztak az ellenzéki listára, de mivel a nagy többség nem tudta pontosan, hogy mi a vita alapja, a hivatalos lista futott be. A kommunisták tiltakozására új választásokat írtak ki. A korszak egyik jellemző epizódja, hogy április 7-én a Népszavában a könyvkötőmunkások szervező bizottsága tiltakozott a Buchingert ért ,,vádak" ellen, s felszólítottak mindenkit, hogy aki tud terhelő adatot a nevezettel kapcsolatban, jelentkezzen. Válaszul a VIII. kerületi tanács Intéző Bizottsága 1919. április 18-án a következő levelet küldte el a Népszavának: „Kijelentjük . . . , hogy Buchinger ellen a választás alatt a parole (megjegyzés, Szerk.) az volt, hogy nem vak) a munkástanács küldöttek sorai közé, éppen azon okon, mert Buchinger nem áll a proletárdiktatúra álláspontján. Ez volt a konkrét vád. És ez teljes mértékben igaz is ... Világos, hogy az, aki elvi, akár más szempontokból az ilyen időben, amidőn szükség van az összes forradalmi erők egyesítésére és minden szocialista legmagasabb fokú aktivitására elhagyja a pártot, az nem foglalhat helyet a forradalmi munkásság forradalmi szervezetében." A másik jobboldali kísérlet a VI. kerületben zajlott le, itt Peyert jelölték, s bár a munkástanács tiltakozott az ellen, ,,hogy a munkásság ilyen hóhéra, mint Peyer szerepet kapjon a diktatúrában", az ügyet később elfelejtették, napirendre tértek felette. Április 11-én ünnepi ülésen alakult meg a Budapesti Munkás- és Katonatanács. A tanácsnak Az 500-as 500 tagja volt, innen a korabeli elnevezése is: 500-as Tanács. A tanács 80 ta^ú intéző bizottságot Tanács

leireválasztott, akik a tanácsok Országos Gyűlésének is tagjai lettek. Az 500-as Tanácsnak minden népbiztos tagja volt, s ennek megvolt a maga gyakorlati jelentősége. Mivel aTOGY összehívása nehézkesebb volt, súlyos kérdésekben, válságos helyzetekben a Munkástanács gyorsan mozgó-