Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK

3. A GAZDASÁGI ÉLET A VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÉVEKBEN" ÉS AZ 1937-38-AS ÚJABB VÁLSÁGJELENSÉGEK IDEJÉN 371-414 Az üzemi gazdálkodás átszervezése (372) — A BSZKRT pénzügyi nehézségei (372) — A tarifapolitika (374) — Gyáripar (374) — Az ipar és az egyes jellemző fővárosi iparágak az 1929 — 1938 közötti évtizedben (375) — A gyáripar ágaZatai (376) — A munkáslétszám alakulása (379) Áz egyes ipari ágazatok (379) — Az építőipar, az építkezések ós a lakáshelyzet (385) — A kisipar helyzetének változása (387) — Budapest és környékének ipari fejlődése az 1930-as években (389) — A budapesti hitelintézet, (393) — Kereskedelem és a lakosság fogyasztása (395) — Áruházak (399) — A forgalom fejlődése, a posta-és a hírszolgálat (400) — Mezőgazdaság (403) — A közüzemek az 1930-as években. Gázművek (404) — Elektromos Művek ( 405) — Vízművek (406) — Köztisztasági vállalatok (408) Közművesítés (408) — Tömegközlekedés (409) — A községi üzemek ós vállalatok jelentősége a főváros háztartásában (409) Katonai megrendelések a fővárosi üzemekben (411) — A gazdasági élet újabb válságjelenségei 1937 —38-ban (412) JEGYZETEK 414 V. BUDAPEST TÁRSADALMA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 415-464 1. A NÉPESSÉG FEJLŐDÉSE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 415-427 A fővárosi agglomeráció (416) — Nagy-Budapest (417) — A lakosság területi megoszlása (418), — A Budapestre irányuló vándormozgalom (420) — Új vonások a vándormozgalomban (421) — A népesség vallási megoszlása (422) — A lakosság nemzetiségi megoszlása (424) — A lakosság korösszetétele (424) — A férfiak ós nők aránya (425) — Műveltség, iskolai végzettség (426) 2. A FŐVÁROS TÁRSADALMÁNAK OSZTÁLYSZERKEZETE 427-464 Lassú előrehaladás — egészségtelen kísérőjelenségek (429) - Népszámlálási adatok (430) — Önállók, fizikai és szellemi dolgozók (431) — Társadalmi státusz és lakóhely (433) — Nagybirtokosok (433) — Nagyburzsoázia (434) — Magas bürokrácia (436) — A középrétegek (437) — A középrétegek és a zsidókérdés (438) — Kispolgárság (439) — Iparosok (4.40) — Az iparosság származása, nemzetiségi és vallási összetétele (440) — Az iparosság rétegződése (441) — Iparosok a ,,vörösövezetben" (433) — A kispolgárság más rétegei. Kiskereskedők (443) — A kereskedők belső rétegződést; (4.45) — Tisztviselők. Értelmiség (446) — Közalkalmazottak (447) — Értelmiség (448) — A középrétegek politikai arculata (450) — Munkásság (451) — Szerkezeti módosulások az ipari munkásság körében (453) — A munkásság szakképzettsége (454) — A munkások életviszonyai, származása (455) — Új felvándorlók (456) — A munkásság műveltsége (457) — Iskolai végzettség 1929-ben (457) — A munkásság területi elhelyezkedése (458) — Lakásviszonyok (460) — Változások a munkásság helyzetében az ellenforradalmi korszak utolsó szakaszában (461) — A munkásság főbb típusai (462) JEGYZETEK 464 VI. BUDAPEST SZELLEMI ÉS KULTURÁLIS ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 465-503 1. IDEOLÓGIAI ÉLET, IDEOLÓGIAI-POLITIKAI IRÁNYZATOK 465-472 Szélsőjobboldali ideológiák (465) Szabó Dezső (466) — Ellenforradalmi konzervativizmus. Szekfű Három nemzedéke (466) — Klerikalizmus (467) — Nagypolgári konzervatív liberalizmus (467) — Liberális irányzatok (468) — Radikalizmus (469) — Marxista irányzatok (470) — Változások a harmincas években (471) — Új ellenzéki irányzatok (472) - A népfront-gondolat (472)