Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK

4. A KÖZLEKEDÉS ÉS A KÖZMŰVEK FEJLŐDÉSE 147 -161 Úthálózat (147) - Dunai hidak (148) - Vasúti közlekedés (151) — Hajózás (152) — Lógi forgalom (152) — A budapesti tömegközlekedés szervezetének kialakulása (153) A lófogatú tömegközlekedés utolsó időszaka (153) — Villamosvasutak, HÉV, gyorsvasúti hálózat (153) — Fogaskerekű Vasút (154) — A gyorsvasúti hálózat kialakításának terve (157) — Autóbuszköziekedós (157) — Vízellátás (160) - Szennyvízelvezetés (1G1) — Gázellátás (161) 5. AZ ÉPÍTÉSZET FEJLŐDÉSE, A VÁROSKÉP VÁLTOZÁSA 161-167 A „modern" neoeklektika (161) — „Magyaros stílustörekvések" (162) — A szecesszió (162) — A modem építészet lassú térhódítása (162) — CIRPÁC-építószek térhódítása a családi házak építésénél (163) — Közintézmények építése (165) — A két világháború közötti építészet általános jellemzői (167) 6. A MŰSZAKI HATÓSÁGOK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK 168-173 Budapest körüli települések városi jogot kapnak (168) Fővárosi Közmunkák Tanácsa (168) — Budapesti Építésügyi Szabályzat (169) — Parcellázási előírás (169) — Telekspekuláció ellenintézkedési kísérlet (170) — Iparüzemek városrendezési kísérletei (170) — Építési engedélyek elbírálása (171) HaiTer-iéle városfejlesztési program ( 172) JEGYZETEK 173 II. A FŐVÁROS POLITIKAI ES GAZDASÁGI ÉLETE A TŐKÉS RESTAURÁCIÓ, A PÉNZROMLÁS ÉS AZ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS VISZONYAI KÖZÖTT (1919-1920) 175-285 1. BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI HATALOMÁTVÉTEL UTÁN 175 -184 A szakszervezeti kormány működése (176) — A szakszervezeti kormány bukása után a nyílt ellenforradalom kezébe megy át a hatalom (176) — A nyílt fehérterror legalizálása (178) — A tiszti különítmények Budapesten (179) — A munkásmozgalom első lépései az ellenforradalom kezdeti időszakában (179) — A munkásság első politikai lépései az ellenforradalom uralomra jutása napjaiban (180) — Az ellenforradalmi pártok birtokukba veszik a Városházát (180) - Törvénytervezet a főváros törvényhatóságának újjáalakulásáról (182) Az 1920. júliusi törvényhatósági választások (182) — Változások a főváros tisztikarában, Sipőcz Jenő polgármesterré választása (183) — A gazdasági dezorganizáció és az ellenforradalmi rendszer politikai megszilárdulása (183) 2. A KERESZTÉNY KÖZSÉGI PÁRT EGYEDURALMA A VÁROSHÁZÁN 184-191 A főváros pénzügyei (184) — A közüzemek: a korrupció talaja (184) — A közüzemi politika felülvizsgálata a kormány részéről (185) - A város vezetésének gazdasági politikája a villamosközlekedési vállalatoknál (186) — Községesítési politika (188) — Panamák (188) — Nézetkülönbségek a lakáskérdésben (189) — Kiválások a kurzuspártból, az ellenzék passzivitásba vonul (189) — A kereszténypárti Vámháza végnapjai (190) — Újra kormánybiztos a Fővárosnál (190) — Á kormányt támogató városházi párt megalakulása (191) — Törvényjavaslat a fővárosi törvényhatóság újjászervezéséről (191) 3. A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉNEK KÖZIGAZGATÁSA AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER ELSŐ ÉVEIBEN 191-194 Képviselőtestületi választás Újpesten, Kispesten, Pesterzsébeten, Rákospalotán 1922 23-ban (192) A városi élet feltételeinek kialakítása a környékbeli helységekben (193)