Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

Budafok akik a községháza hivatalnokait irányították. Ez a megoldás egy hétig volt érvényben, utána négytagú forradalmi bizottság alakult az ügyek vitelére. Erzsébetfalván 1919. március 22-én este alakult meg a munkástanács tagjaiból szervezett Erzsébetfalva direktórium, melynek élére egy helybeli vasmunkás került. Haladéktalanul hozzáfogtak a proletárhatalom kiépítéséhez. A korszak túlzása a polgárság félelmének a következménye volt: az első napokban szinte mindenkit népbiztosnak neveztek, holott mai értelmezésünk szerint ez a cím, ha a szokásos kormányzati beosztást nézzük, csak a minisztereknek járt. így adódott, hogy Erzsébetfalva direktóriuma a forradalom „gyermekbetegsége" következtében népbiztosnak nevezte ki a helyi rendőrség vezetőjét is. Másnap, március 23-án a helyi munkástanács új végrehajtó bizottságot szervezett. A munkástanács március 26-tól már a központi rendelkezések: a szocializálási, lakás-egészségügyi s oktatásügyi feladatok helyi megoldásával foglalkozott. Budafok forradalmi változásairól így írt a kortárs: „Egy éjszakai gyűlés után azzal a hírrel jöttek az elvtársak, hogy megszűnt a köztársaság, a Tanácsköztársaság vette át a hatalmat és megalakult az új kormány. A Nemzeti Bizottság helyére az elvtársak Budafokon is Direktóriumot választottak. A község ügyeinek intézését a Direktórium vette át. Csodálatos éjszaka volt. . ."

18 A direktórium tagjainak többsége munkás volt. Első lépésként a lakossághoz fordultak: „Elég volt a kifogásokból. Aki nem hisz, olvassa el a kommunista műveket, jöjjön el gyűléseinkre és meg fog győződni arról, hogy a kommunizmus a dolgozó ember igazságát, jutalmát és boldogulását célozza. Ébredjetek ! Nyíljon meg a lelketek a jövőnek . . . "

19 Viszonylag kevesebb hírünk van a nagytétényi direktóriumról. Megalakulása kb. március 22-én lehetett, tagjait egyszerre választották meg a forradalmi bíróság és a földrendezési bizottság tagjaival. A kispesti események gyors alakulását meghatározta, hogy Chlepkó Ede, a kispesti kommu- Kispest nisták vezetője is aláírta az egyesülési alkotmányt, együtt szabadult a párt többi vezetőjével. Chlepkó kiszabadulása után néhány órával már összehívta a kispesti pártvezetőséget: „Utasítást adott, hogy az elvtársak menjenek be a gyárakba és tudassák a munkásokkal, hogy megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. A munkásoknak fegyelmezetteknek kell lenniök, mert rájuk nagy feladat, kötelesség vár. A gyárakat, bankokat, nagybirtokokat államosítani fogják. Vigyázni kell, nehogy a gyárosok, meg akik közel állnak hozzájuk, ellenséges agitációt folytassanak."

20 Másnap megszűntnek jelentették ki az addigi néptanácsot, s a községi munkástanács megválasztásáig Hármas Bizottságra bízták az ügyek intézését. Március 25-én megalakult a kispesti községi munkástanács, élén az ideiglenes direktóriummal, de ezen belül továbbra is a Hármas Bizottság kezében maradt az ügyek intézése egészen a választásokig. A környék kisebb falvairól — ma már Nagy-Budapest területe — viszonylag keveset tudunk a Tanácsköztársaság kikiáltása és a választások közötti időszak vonatkozásában. Ismert tény, hogy Lőrincen és a Rákos-patak mentén elhelyezkedő községekben sorra helyi munkástanácsok alakultak. Lefoglalták a kastélyokat, s megkezdték a központi rendelkezések helyi megvalósítását. Rákosszentmihályon március 22-én este a volt tiszti kaszinóban népgyűlésen jelentették be, hogy a helyi elöljáróságot és a néptanácsot egyidejűleg megszüntetik — és ott helyben öttagú direktóriumot választottak az ügyek intézésére.

21 Cinkotán március 23-án szintén népgyűlésen választották meg a direktóriumot. A direktóriumon belül két főből álló élelmezési, három főből álló lakásügyi és ugyancsak három főből álló birtokrendező bizottságot választottak. Ekkor kapta meg először közigazgatási önállóságát az Ekmann-telep, Sashalom néven, itt kéttagú direktórium vette át az ügyek intézését. Rákospalotán a Tanácsköztársaság kikiáltásának hírére 1919. március 22-én délelőtt kimond- Rákospalota ták a szociáldemokrata és a kommunista pártszervezetek egyesülését, s az egyesült pártvezetőség határozatot hozott a község ügyeinek átvételéről.

22 Az ügyek vitelére kilenctagú intéző bizottságot alakítottak. Másnap, március 23-án reggel vették át a hatalmat ténylegesen „a község korábbi vezetőitől". Itt is — mint a többi Pest környéki községben — egyszerre kellett mindent intézniök. A szocializálási rendelkezések végrehajtása, a közélelmezés biztosítása, a közrend fenntartása, a lakásügyek rendezése egyszerre kívánt intézkedést. Ebben a túlzsúfolt munkaprogramban is jól megtalálták a legfontosabb teendőiket, s tudtak változtatni a dolgozók tragikus helyzetén. Rákospalotán a főváros környékének legsúlyosabb lakáshelyzete alakult ki, rekvirálható lakás, köztulajdonba vehető lakóház pedig szinte nem is volt. A Forradalmi Kormányzótanács lakásügyi intézkedése a szocializálás alól mentesítette a munkás- és tisztviselőtelepeket. A rákospalotai intéző bizottság azonban felülvizsgálta a tisztviselők magánházait, s ahol több szoba üresen állt, oda hajléktalanokat helyezett be. Gyakorlatilag két hét alatt megoldották így — igaz ideiglenesen — az akut lakásügyet. A legrégibb Pest környéki munkástelepülésen, Újpesten is március 21-én este és 22-én a újpest reggeli órákban terjedt el a Tanácsköztársaság kikiáltásának híre. Szombaton — március 22-én - délelőtt az újpesti munkástanács ideiglenes végrehajtó bizottságot választott. Az ideiglenes Forradalmi hatalomátvétel a környék kisebb falvaiban