Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

297. Szovjet katonák kitűzik a vörös zászlót a Parlamentre Míg Pest ostroma és felszabadítása folyt, a németek megkísérelték a fővárosban körülzárt erőik felmentését, az ostromgyűrű feltörését. Hitler december 24-én a körülzárás hírére (elrendelve előtte a pesti hídfőállás mindenáron való tartását) a Varsótól északra tartalékban levő IV. SS páncélos hadtestet (ebbe tartozott a 3. Totenkopf és az 5. SS Wiking páncélos hadosztály) és Galíciából a 96. gyaloghadosztályt rendelte ide, és január 1-én este fél tizenegykor Naszály—Tata—Pelsőgalla vonalából megindult a Waffen SS páncélos hadosztályok támadása. A túlerőben levő német csapatok több napi küzdelem után elérték Esztergom—Dorog—Bicske vonalát. Ezt a támadást azonban január 6-án megállították. A német csapatok támadásainak ellensúlyozására ugyanezen a napon a 2. Ukrán Front csapatai a Garam és a Nyitra folyók között próbáltak előretörni, s öt napig tartó harc után — bár Komáromot nem sikerült elfoglalniuk — elérték a Nyitra vonalát, és ezzel arra kényszerítették a németeket, hogy abbahagyják a Budapest felmentésére északnyugatról indított támadást. A németek azonban 1945. január 7-ón újabb támadással próbálkoztak, egyrészt Székesfehérvártól északra (január 11-én elfoglalták Pilisszentkeresztet; ekkor 21 kilométerre voltak Budától), de ezt a támadást a német hadseregparancsnokság még ugyanezen a napon leállította, mert attól tartott, hogy Komárom felé a Duna bal partján előretörő 2. Ukrán Front'balszárnya bekeríti a német csapatokat. Egyébként — a németek szerint — ez lett volna a nagy alkalom, hogy a budapesti körülzárásból sikeresen kitörjenek. Erre azonban nem került sor. Január 14-én a Vörös Hadsereg visszafoglalta Pilisszentkeresztet. Az ostromgyűrűbe szorult német és magyar csapatok (akiknek a kitörési kísérletét Hitler kétszer is, december legvégén és január 10-e körül megtiltotta, s elutasította azt a javaslatot is, hogy Pestet kiürítsék) a Vörös Hadsereg előretörése következtében egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Hiányos volt a város (a katonaság és a lakosság) élelmiszer-ellátása. Hiányos volt a lőszerellátás is. A 4. német légiflotta keretében Conrad altábornagy vezetése alatt külön ellátó csoport alakult ugyan, amelynek napi 80 tonna anyagot (lőszer, benzin, egészségügyi felszerelés, élelmiszer) kellett volna a „Budapest erődbe" szállítania, azonban december 29. és február 9. között átlag csak napi 36 tonna ellátmányt tudtak Pestre, majd Budára eljuttatni (98 tonna lőszert, 28 tonna élelmet, 2 tonna üzemanyagot). Az ellátmányt a pesti Lóversenytér elfoglalásáig (január 7.) repülőgépeken juttatták el a városba (a szállítás biztosítása igénybe vette a rendelkezésre álló vadászrepülőgépeket, s így az ostromlott város vadászvédelem* nélkül maradt), utána már csak ejtőernyővel.