Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Fronttal és Wallenberg svéd követségi titkárral, akinek ők nyújtottak fegyveres segítséget többek között ahhoz, hogy a karácsonykor a Svéd Vöröskereszt védelme alatt álló Munkácsy Mihály utcai és a Vilma királynő úti (ma Gorkij fasor) árvaházakból a nyilasok által elhurcolt mintegy 1100 személyt nagyrészt megmenthesse. A KISKA alakulatok igyekeztek legalitásukat fenntartani, hogy akcióikat biztonságosabban Partizánhajthassák végre; s fegyveres akcióiknak sikere és személyi állományuk összeforrottsága na- alakulatok gyobb, közös akció lehetőségét is felvetette. 1945. január 2-án Gidófalvy, Zsabka és a VIII. sze

^

ve

;

zé

f

ei kerületi KISKA század parancsnoka, Ferenczy József megegyezett, hogy január 8-án a már mu

"° ese kidolgozott tervek szerint a zuglói Sportcsarnok mögött elterülő részeken a németeket hátbatámadják. Erre az akcióra azonban már nem kerülhetett sor. A KISKA alakulatok tevékenységét és céljait felismerve ugyanis Vájna Ernő budapesti nyilas pártmegbízott január 6-án parancsot adott az összes KISKA alakulat felszámolására, a Hungarista Légióba való bevonultatására. Még aznap rajtaütöttek a zuglói alakulat Garai téri szállásán, és letartóztatták a Vörös Brigád csaknem valamennyi vezetőjét, másnap pedig a zuglói KISKA alakulat 220 tagját, akiket a 280. A Városi (ma Erkel) Színház részlete az 1 944. december 3-i robbantás után 281. A nyilaskeresztes zászló a színház előtt. Nyilasok, rendőrök kísérik az egyik gyanúsítottat