Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

selőit. A Magyar Front szervezői kapcsolatot létesítettek a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrárpárt, a legitimista Kettős Kereszt Szövetség, valamint a különböző keresztény egyházak képviselőivel, és május közepén — egy budapesti illegális találkozón — létrehozták a Magyar Frontot. Június első napjaiban megjelent (több tízezer példányban a Békepárt illegá­lis nyomdájában készült) egy kiáltvány, amely ezt tudatta az ország lakosságával és meghirdette a Magyar Front programját: „a német hódítók és cinkosaik kiverése, béke a szövetségesekkel, s a minden ízében demokratikus, szabad Magyarország alapjainak lerakása". A Magyar Minden elnyomás és politikai üldözés ellenére létrejött tebát egy olyan (bár eléggé ellentmon­Front dásos) politikai erő Budapesten, amely világosan látta és hirdette a náci Németországgal való megalakulása sze mbeszállás szükségességét (sőt sürgősségét), és a lehetőségekhez képest határozottan próbált szervezkedni is. A Magyar Front megalakulása után alig több mint egy hónappal a belügymi­nisztérium már kénytelen volt azt jelenteni, hogy ,,a kommunista és demokratikus erők moz­galma erőteljesen fejlődik", holott ebben az időben a Magyar Front még éppesak elkezdte fel­világosító és a németek ellen mozgósító propagandáját, amelyet — az eredményes fegyveres harc biztosítása érdekében — július folyamán a hadseregre is kiterjesztettek. Illegális A Magyar Frontnak szervezetei nem voltak, de működött ekkor már a városban jó néhány ellenálláisi jelentős illegális csoport. Ezek közül az első volt az a csoport (még a megszállás előtt szervező­moportoJc ^ött), amelynek az élén Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós állott. Ez a csoport a megszál­lás után aktivizálódott, kapcsolatba lépett a szervezett munkássággal és más illegális csoportok­kal, beépült az egyes minisztériumokba, bénította a Dunán a német teherszállítást, német teher­autókat rongált meg, de fő tevékenysége elsősorban a propaganda volt, amelyet a Várnai Zseni költőnő vezette csoporttal együtt folytattak, s nemcsak röpiratokat készítettek, hanem Már­ciusi Magyarország címmel illegális lapot is adtak ki. Jelentős illegális szervezet volt az április második felében alakult Magyar Hazafiak Szabad­ság Szövetsége (MHSZ), amely hamarosan számszerűen és jelentőségében is túlnőtt a Szent­Györgyi-csoporton. Azonban mindkettőt jellemezte az, hogy a Magyar Front keretein kívül működött és erősen polgári színezetű volt annak ellenére, hogy mindkettőnek voltak kapcsolatai a munkássággal, különösen az MHSZ-nek, amely a szakszervezetekkel (elsősorban a MÉMOSZ­szal) létesített kapcsolatokat. Az MHSZ szervezkedését erősítette az is, hogy 1944 őszén szoros kapcsolatba került a nyáron megalakult Szovjetunió Barátainak Magvarországi Egyesületével, a SZUBME-val. A Szovjetunió Barátainak Magyarországi Egyesülete 1944 nyarán alakult, és szeptemberben jelentős szervezeteket hozott létre; és a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetségével együtt erő­sítette a kapcsolatait a szakszervezetekkel, különösen a MÉMOSZ-szal. A budai Bimbó úton szeptember közepén sikerült is létrehozni az első partizántanyát, ahol fegyvereket és robbanó­anyagokat gyűjtöttek össze. 1944 őszén alakult egy kis közösség, amely az Ellenállás című illegális lap körül csoportosult. A lap fejlécén Sztálin ismert napiparancsának befejező mondata állt: „Halál a német megszál­lókra". Ugyanebben az időben alakult meg az Értelmiségi Szervező Bizottság, amely számos röpiratot adott ki, amelyekben harcra mozgósítottak és kiálltak a Szovjetunió mellett. Ekkor alakult a Magyar Ellenállási Mozgalom is, amely a Földalatti Magyarok Szövetségével együtt szabotálásra, fegyveres harcra, a németek elleni küzdelemre szólította fel a tömegeket. Volt illegális szervezkedés Magyar Népfront néven a Városházán is, de a legjelentősebb ellenállási­politikai csoportosulás, illetve szervezet továbbra is a Magyar Front volt. A Kommu- Nagy jelentőségű volt 1944 szeptember elején a Kommunista Párt újjáalakulása. A párt eddig nista Párt Békepárt néven működött, de ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy „a háború átcsapott hatá­újjáalakuiása rainkon, azok az eszközök, amelyekkel a Békepárt küzdött, nem elégségesek. Az eddig folyta­tott nagyarányú felvilágosító munka mellett ma elsősorban a tömegek mozgósítására és csata­sorba állítására van szükség." Az újonnan megalakult Kommunista Párt szeptember 12-én röpiratban fordult a néphez, amelyben ismertette a párt politikai irányvonalát, és felhívta a figyelmet az ország felszabadításáért vívott harc meggyorsítására, fegyveres harcra, sztrájkra, tüntetésekre buzdított. „A helyzet kulcsa ... a munkásság kezében van ! ... Csak az kell, hogy a munkásság spontán és szétaprózott harca helyébe a szervezett tömegharc lépjen . . . csak ez kényszerítheti az uralkodó köröket arra, hogy eddigi politikájukkal szakítva . . . rálép­jenek a béke, valamint a Szovjetunióval való megegyezés útjára." 1944. szeptember végén ismét megjelent a Kommunista Párt lapja, a Szabad Nép, és ugyanakkor alakult meg a párt katonai bizottsága, amelynek fő célja a fegyveres harc szervezése volt, a budapesti partizán­csoportok létrehozása. Még szeptemberben megalakult a Szír-, a Marót- és a Laci-csoport, és átszerveztek több, addig akciógárdaként működő csoportot is. A katonai bizottság fő feladatá­nak tekintette, hogy kapcsolatot teremtsen a különböző náciellenes katonai csoportokkal és előkészítse a munkásság felfegyverzését. Több üzemben létrejöttek illegális szervezetek, ekkor alakult meg a csepeli gyár több üzemében a „13-as bizottság", de illegális üzemi szervezeteket

Next

/
Thumbnails
Contents