Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

261. Légitámadás után Budapest külterületén negyedekben, elő városkákban, kisemberek lakóházaira és telepeire zuhantak a bombák, amelyek nyomán szinte kivétel nélkül kisegzisztenciák, dolgozó emberek családi otthonai, lakásai omlottak össze, a dolgozó magyarság kevésbedett meg újra a munkáskezekkel". Arról nem írtak, hogy ezek a munkáslakások a legnagyobb ipari üzemek, a legfontosabb közlekedési csomópontok közvetlen közelében voltak, és hogy a lakónegyedekben való pusztulásnál nagyobb mértékű volt a gazdasági értékek pusztulása és a gyárakban, pályaudvarokon dolgozók veszélyeztetettségé. A magyar hadiipar súlypontja ugyanis a második világháború idején Budapesten volt. Töltény- és lövedékgyártás a csepeli Weiss Manfréd-gyárban, a Vadásztölténygyárban (itt főképp gyutacsgyártás), a Magyar Rézhenger Művekben (itt gyalogsági lőszergyártás) és a Láng-gyárban (itt akna-, gránát- és tüzérségi lövedékhüvely-gyáirtás) folyt. Vidéken csupán a Vadásztölténygyár üzemrészlegei működtek, Székesfehérváron (1700 munkás), Magyaróváron (2000 munkás) és Nagytétényben (550 munkás). A fegyvergyártás három legnagyobb műhelye közül kettő a fővárosban volt: a Fegyvergyár (a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt.), ahol elsősorban puskákat és aknavetőket gyártottak, és a Danuvia-gyár, ahol sorozatvető fegyvereket. Diósgyőrben ágyúkat gyártottak. Gyártott azonban fegyvereket, aknavetőket a pesti Magyar Acélárugyár és a csepeli Weiss Manfréd Művek is. A Fegyvergyárban 1944 őszén 8500 munkás dolgozott, a Danuviában pedig mintegy 3 és fél ezer. A Danuvia-gyárnak Budafokon (föld alatt) volt géppisztolygyártó üzeme is, 1200 munkással. Katonai jármű- és harckocsigyártás — a Győri Vagon és Gépgyáron kívül — a Mávagban, a Ganz-gyárban és a csepeli Weiss Manfréd Művekben folyt, repülőgépgyártás pedig szintén Győrben és Csepelen, egyrészt a Weiss Manfréd Művek repülőgépgyárában, másrészt a Horthy-ligeti (szigetszentmiklósi) Dunai Repülőgépgyárban (ahol 6000 munkás dolgozott), és 1943-tól kezdve részt vett a repülőgépgyártásban a Pestszentlőrinci Ipartelepek is. A bombatámadások után a repülőgépgyártást azonban beszüntették, illetve összevonták a Wiener-Neustádter Flugzeugwerk-et, a győri és a Dunai Repülőgépgyárat — és így a repülőgépipar teljesen német irátnyítás alá került. Júliusban pedig elhatározták, hogy a termelést a kőbányai sörgyárak hatalmas sziklapincéibe telepítik át. E tervnek azonban csak egy részét tudták megvalósítani. Repülőbombagyártás Magyarországon nem folyt, a Weiss Manfréd Művekben csupán a bombák gyújtószerkezetét gyártották.