Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Párt és a polgári pártok (Kisgazda Párt, Független Magyar Szocialista Párt, Független Magyar Polgári Párt, Polgári Szabadságpárt, Nemzeti Tábor — Magyar Szociális Népmozgalom) hivatalos betiltására. Utána feloszlatták a baloldali vagy angolszász orientációjú társadalmi szervezeteket, betiltottak számos újságot, köztük a Népszavát, a Magyar Nemzetet, a Szabad Szót, a Független Magyarországot, szakszervezeti lapokat, de más politikai és szaklapokat is, amelyek időnként németellenes véleménynek helyet adtak. A képviselőházat és a felsőházat csak egyetlenegyszer hívták össze, de akkor is csak Sztójay kormányprogramjának meghallgatására, Véleménynyilvánításra, vitára nem adtak lehetőséget, s az ülés után a képviselőket bizonytalan időre szabadságolták. ..Megtisztították" az államigazgatást, különösen a Külügyminisztériumból és a Belügyminisztériumból távolítottak el igen sok vezető állású tisztviselőt. Leváltották a Nemzeti Bank, a Hitelbank, az Operaház, a Nemzeti Színház és a Rádió vezetőségét is. Ugyanakkor közkegyelemben részesítették a ,,nemzeti irányú politikai mozgalommal, illetőleg politikai törekvésekkel összefüggően elkövetett politikai bűncselekmények" részeseit. A német megszállók a kormány megalakulása után látszólag háttérben maradtak, a kormány azonban minden kívánságukat teljesítette, és így a németeknek sikerült elérniük azt, hogy Magyarország beilleszkedjék a német élettér''-be.

1 255 VAmuml Veesenmayer Magyarország nemet megszállása utan nehany A megszállt nappal a főváros politikai és adminisztratív ve- főváros zetésében igen lényeges változások történtek. igazgatása A Kállay Miklós miniszterelnök és a vezetése alatt álló kormány lemondásakor „az alkotmányos szokásnak megfelelően" lemondott tisztjéről Homonnay Tivadar, a főváros főpolgármestere, március 28-án pedig Szendy Károly polgármester bejelentette a törvényhatósági bizottságnak, hogy nyugdíjazását kéri, hivatkozva arra, hogy ,,a mának nehéz körülményei között a székesfőváros lakosságának érdekeit nem tudom eredményesen képviselni". Ugyanekkor nyugdíjazását kérte Felkay Ferenc tanácsnok, az ipari és kereskedelmi ügyosztály vezetője is, „egészségi állapotára való hivatkozással". Látszólag csak személyi változások történtek. A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. XVIII. törvénycikk és az ezt követő további törvények érvényben maradtak. E törvények alapján mentette fel április 8-án a kormányzó Homonnayt, és nevezte ki az új kormány belügyminiszterének, Jaross Andornak a javaslatára Keledy Tibort — Kolozsvár addigi polgármesterét, korábban fővárosi tanácsnokot — Budapest főpolgármesterévé. Ezekre a törvényekre hivatkozva mondott le a polgármester és hirdetett az új főpolgármester április 21-én pályázatot a polgármesteri állásra. A főváros igazgatása a „törvényesség" látszólagos fenntartása következtében zavartalannak tűnt. A hivatali adminisztráció a polgármesteri teendőket helyettesként ellátó rangidős alpolgármester, Bódy László vezetésével a Városházán és a kerületi elöljáróságokon szinte zökkenőmentesen működött. A tanácsnokok többsége a helyén maradt, annak ellenére, hogy a szélsőjobboldali (nem nyilas) sajtó március végén erőteljes „tisztogatást" követelt a Városházán. Követelte, hogy ne csak a zsidók, hanem a szabadkőművesek is távozzanak a főváros igazgatásából. Szendy és Felkay távozása után azonban csak két főtisztviselő mondott le, illetve kérte a nyugdíjazását: május 9-én az 59 éves Kovácsházy Vilmos tanácsnok, IV. kerületi elöljáró, június 23-án pedig a 60 éves Zaitz László tanácsnok, a gépészeti ügyosztály vezetője. Ezeknek a lemondásoknak azonban politikai vonatkozása éppúgy nem volt, mint Szebeny József tanácsnok lemondásának sem, aki — miután visszalépett a polgármester-jelöltségtől — a BSZKRT vezérigazgatója lett. Az üresedésben levő nyolc tanácsnoki helyet a törvényhatósági bizottság közgyűlése júniusban betöltötte: mtígválasztották Czebe Jenő (1. kerületi elöljáró), Petrik Béla (XIII. kerületi elöljáró), Gallner Ferenc (XI. kerületi elöljáró), vitéz Horváth László, Kállay Albert, Szőnyi