Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

25. A Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács első felhívása, 1919. március 21. döttek többsége a régi párt- és szakszervezeti funkcionáriusok közül került ki, több baloldali jelölt nevét kihúzta. A szakadást sikerült elkerülni kompromisszumos megoldással, de a kommunisták kijelentették, hogy „fenntartják maguknak minden vonatkozásban a teljes akciószabadságot". A jobboldali szociáldemokraták megijedtek a kommunisták határozott fellépésétől, és a budapesti városparancsnokhoz, Haubrichhoz fordultak segítségért. A fontos helyen levő, de közismerten kommunistaellenes Haubrich azonban tudta, hogy a budapesti munkásezredek nem fordulnának a kommunisták ellen, ezért határozottan elutasította a fegyveres puccs gondolatát. Landler közvetítésével békéltető tárgyalásra került sor. A pártkongresszus 26. Szovjet-Oroszország és a Magyarországi Tanácsköztársaság közötti állandó kapcsolatot a csepeli szikratávíró-állomás biztosította 4 Budapest története V. 49