Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

megszervezése, a legkisebb gazdasági munkabérek rendezéséről szóló törvény elfogadása, melyeket ebben az időszakban kezdtek meg vagy léptettek érvénybe, a szélsőjobb vitorláiból akarták a szelet kifogni. A jobboldali A fővárosi közéletet és benne a városházit is a háborús események, a politika elsődlegessége és fasiszta tartotta mozgásban, főleg a zsidókérdés, melyet az uralkodó osztály részben a figyelemeltcrelés rendelkezések céljából, részben a náci Németország kegyeinek elnyerése érdekében napirenden tartott. A szélsőmeger so ese • | j kormánv által diktált ütemmel nem értett egvet és erőszakosabb megoldásokat sürgetett, a városházi •> , * . f r r-t > i ri életben A főpolgármester, aki a kormány szándékait váltotta valóra, versenyre kelt a nyilasokkal a zsidótörvény mind radikálisabb és határidő előtti végrehajtásáért. A baloldaliak, akiket személyükben is érintett a kérdés, állandóan interveniáltak ezek miatt. Bánóczi és Peyer személyes bátorságról tanúskodva keltek ki a törvényhatóság fórumain a fővárosi közigazgatás önkényeskedése ellen. 1940 februárjában a nyilas Teinesváry sürgette a zsidótörvény gyorsabb végrehajtását; hangoztatta, hogy a BSZKRT-nál még mindig vannak zsidók vezető beosztásban. Júniusban Peyer interpellált a jogtalanul elbocsátott alkalmazottak érdekében, a zsidótörvény túlteljesítése miatt, ugyanis a törvény hatálya az üzemi alkalmazottakra nem terjedt ki, mégis alkalmazták. Báró Babarczy tanácsnokot, aki az ébredőknél játszott szerepet, tette Peyer felelőssé ezekért. Hangoztatta, hogy a fővárosnál szakmunkáshiány van, mégis a politikai indulat irányítja az ügyeket. Peyer „komisz munkaadónak" nevezte a fővárost, mely rosszabb az egyéb munkaadóknál, mert addig megbecsült jó szakembereket dob az utcára, hogy a szélsőjobbnak hízelegjen. Babarczy meg is kapta jutalmát, hamarosan, egy év múlva a BSZKRT vezérigazgató-helyettese lett. Hasonló értelemben tiltakozott a közgyűlésen Bánóczi az elbocsátott iskolaorvosok érdekében, akiket kegydíj nélkül, a törvény ellenére, három évvel a kötelező határidő előtt menesztettek, pedig 10—15 éve szolgálták, többen létesítették is az iskolaorvosi intézményt, A közigazgatási bizottság ülésén szóvá tette: a hatóságok megnehezítik a zsidó állampolgároknak a szükséges okmányok megszerzését, hogy ezzel is lehetetlenné tegyék őket.

2 A liberális és szociáldemokrata ellenzék tiltakozása persze egyáltalán nem változtatta meg a hatóságok tevékenységét ezen a téren, legfeljebb az önkényeskedéseket csökkentette valamelyest, vagy a látszatra adtak valamivel többet. 235. 1941. március 23-án a Szovjetunió visszaadja az 1848 —49-es magyar szabadságharc zászlóit