Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

24 Szilágyi János, Munkásosztályunk általános műveltségi helyzete 1919 —1 945 között, Bp. 19(14, 1 16. 25 Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből 1925 — 1945. Bp. 1975, 85. 26 Képviselőházi Napló 1923. VIII. 31. '"./óbora Magda, A köznevelés a Horthy-korszakban. Bp. 1972, 73-74. 28 A hetven éves Budapest. Bp. 1943, 116 117. 2

'

J Uo. 1 1 8. 30 Uo. I 1 7. :il J)r. Halász Árpád, Budapest húsz éve. 1920 — 1939. 20 27. 32 Erről részletesen: Magyarország története 1919-1945. 868-869. 33 Budapest 1 873-tól napjainkig. Bp. 1945, 210 — 211. 34 Jöboru i. m. 35 A részletes adatok: Magyar Statisztikai Évkönyv 1935. 74, 348. Uo. 342. 37 Uo. 38 Elekes i. m. 71-72. 39 Uo. 72-73. 40 Magyar Statisztikai Évkönyv 1935. 342. 41 Elekes i. m. 93. 42 Uo. 95. 43 Budapest húsz éve. 33. 44 Uo. 29. 15 Elekes i. m. 98. 46 Társadalmi lexikon. Szerk. Madzsar József. Bp. 1928, 485. 17 A magyar egyetemi hallgatók statisztikája. Bp. 1931, 33 — 40. — Magyar Statisztikai Évkönyv 1934 — 35; Magyar Statisztikai Évkönyv 1943. II. félév. 48 A magyar egyetemi hallgatók statisztikája. 33. 48 Uo. — 1929 — 1930-ban a budapesti tudományegyetemen a hallgatók 3,3%-ának volt az apja ipari segédszemély, 1,4%-ának altiszt, 0,6%-ának rnezőgazi lasági munkás. 50 Ézt bizonyítja az 1910-es években Szekfű Gyula Száműzött Rákóezi-jának, vagy Horváth János a Nyugat íróiról írt tanulmányának az elutasító fogadtatása a konzervatív táborban. 51 Néhány példa: Kerényi Károly vallástörténész csak Pécsett, majd Szegeden kapott katedrát; az 1930-as években csak Pécsett adhatott elő Fülep Lajos. 62 Németh László, Történetírás 1932. Tanú, 1932. 2. sz. 53 Erről: Szerb Antal, Könyvek és ifjúság elégiája. Nyugat, 1938. II. köt. 54 Mi a magyar? Bp. 1939. 55 ProJiászka Lajos, A vándor és a bujdosó. Bp. 1941. (Az első kiadás a Minerva c. folyóirat 1932 — 1934-es évfolyamaiban jelent meg.) 56 Halász Gábor új felfogását programatikus igénnyel a Magyar Csillag 1942. szept. 1-i számában fejtette ki, Évforduló c. írásában. 57 Erről részletesen: Herényi Gábor—Radnóti Sándor (szerk.): A magyar marxista filozófia a két világháború között. Kézirat. 88 Uo. 233. A rádió egyik stúdiója 1940 körül