Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

Korlátozták az infláció megakadályozása érdekében — az eddig oly nagy szerepet játszó segélyek további folyósítását, ami Budapesten közel 200 ezer embert érintett. Ilyenképpen érthető, hogy a Budapesti Munkástanács február 24-i ülésén a szociáldemokrata Pogány, a Katonatanács vezetője tiltakozott a kommunisták bántalmazása ellen. A Munkástanács állásfoglalása nem volt egyértelmű. Az atrocitásokat elítélték ugyan, de a KMP létét nem akarták tudomásul venni, hanem kérték a kommunistákat, hogy jöjjenek az MSZDP soraiba. Ezzel gyakorlatilag megsemmisítették korábbi határozatukat, amely kizárta a kommunistákat a pártból és a Munkástanácsból. A kommunisták tömegbefolyását igazoló munkástanácsi határozat újabb bizonyítéka volt a jobboldali szociáldemokraták antikommunista propagandája közelgő teljes csődjének. A balratolódás egyik kiemelkedő eseménye volt a csepeli munkások március 18-i nagygyűlése. A nagygyűlés, amelyet a Párizsi Kommün emlékére rendeztek, egy új kommünt készített elő a gyűlés 5000 főnyi résztvevőjének szavazataival: ,,A csepeli összmunkásság a fogvatártott kommunisták azonnali szabadon bocsátását követeli, s ennek a határozatnak minden erejével érvényt is szerez. A határozathoz való csatlakozásra felhívja a budapesti gyárak munkásait. . . A csepeli munkásság követeli, hogy azonnal hagyja abba a választási előkészületeket a kormány, mert az 1914. február 28-i választási néptörvény értelmében április 13-án választást akart tartani. Követeli, hogy kiáltsák ki a proletárdiktatúrát. A gyár proletársága elhatározta továbbá, hogy a kommunista párt programját teljes egészében magáévá teszi és elfogadja."

58 A magyar munkásosztály — mint ezt számos vidéki esemény is igazolja — töretlenül halad a proletárdiktatúra felé. 1919. március 2-án Moszkvában összeült a Kommunista Internacionálé T. Kongresszusa. A Népszava és a polgári sajtó agyonhallgatta, de a Vörös Újság tudósításai és a kommunisták propagandája nyomán a munkások tájékozódtak az oroszországi eseményekről, és tudták, hogy az Ukrajnát felszabadító Vörös Hadsereg csapatai gyors ütemben közelednek az egykori Osztrák — Magyar Monarchia határai felé. Ez a tény és az antant újabb területeket követelő levele — az úgynevezett Vyx-jegyzék — adta meg az utolsó döfést a polgári kormányzatnak. Helyzete tarthatatlanná vált. A budapesti munkásság a kommunisták mellett 23. A KMP 1919. március 23-ra vezetőinek kiszabadítása érdekében nagygyűlést szervezett