Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

közepes s néhány nagyvállalat összesített tőkeadatai szerepelnek, addig a peremövezetben legfeljebb 2—3 vállalat tőkéje eredményezi a viszonylag magas részesedést. Tehát mindenképpen nagyvállalatokról van szó. Az összképet némileg módosítaná Pest-környék javára, ha a Budapesten nyilvántartott vállalati központú, de a peremövezetben termelő üzemekkel rendelkező részvénytársaságok adatait is hozzászámíthatnánk az elővárosi székhelyű vállalatok adataihoz. Sajnos a statisztika hiányosságai miatt egyedül 1932-ből találhatók idevágó adatok: a budapesti bejegyzésű, de termelő tevékenységet a peremkörzetekben folytató vállalatok tőkéinek összege 131,7 millió pengő; azaz az elővárosi telephelyű és ott nyilvántartott vállalatok 181,8 millió pengő tőkéjét is hozzászámítva, összesen 313,5 millió pengő az elővárosi vállalatok tőkéinek összege. 1932 végén a fővárosi ipari tőkék összesen 982,8 millió pengőt tettek ki, ebből az összegből leszámítva a peremkörzeti vállalatokba beruházott 131,7 millió pengőt, a fővárosi ipari tőke reális összege 851,1 millió pengő. A peremövezeti vállalatok 313,5 milló pengős tőkéjét a fővárosban befektetett ipari tőkéhez viszonyítva az elővárosi iparba beruházott tőke majdnem 37 százaléka az összes fővárosi ipari tőkének. A termelés értéke a fővárosi székhelyű, de az elővárosokban működő vállalatok 127,9 milliós termelésével összeadva, az összérték 220,4 millió pengő. Ez az összeg az országos ipari termelés 12 százalékát s a fővárosi ipari termelés körülbelül 35 százalékát jelentette. Az adatokat vizsgálva, az 1926-os 11,3, illetve 26,6 százalékos részesedésekhez képest az 1932-es adat a Pest környéki fejlődés nagyobb méreteit tükrözi. A gazdasági válság kisebb mérvű megrázkódtatásaira utal a peremövezeti vállalatok 1932. évi mérlegeiben feltüntetett nyereség- és veszteségadatok egybevetése a fővárosi vállalatok hasonló adataival: az elővárosi vállalatok mérlegeiben a veszteségegyenleg a bevételnek 4,2 százalékát, a fővárosiaknál 9,4 százalékát tette ki. A nyereséges vállalatoknál az elővárosi székhelyű részvénytársaságoknál a nyereség a költségek 6,2 százaléka, a budapestieknél mindössze 3,2 százaléka. Az elővárosi vállalatok veszteségei tehát jóvel kisebbek, nyereségeik pedig jóval nagyobbak voltak, mint a fővárosiaké. Ipari fejlődési indexsorok 1926-1938 Gyárak száma Munkások száma Termelési érték* MagyarNagyBudapest PestMagyarNagyBudapest PestMagyarNagyBudapest Pestország Bp. Budapest környék ország Bp. Budapest környék ország Bp. Budapest környék 1926 94 89 81 83 90 88 92 79 88 100 84 100 1930 100 100 100 100 100 100 100 100 100 — 100 1931 98 101 101 98 88 89 90 85 82 — 82 — 1932 95 98 99 96 82 82 83 81 73 96 71 88 1933 96 100 101 94 88 90 90 90 71 — 69 — 1934 97 101 102 95 96 98 96 101 78 — 77 — 1935 100 103 104 96 106 110 105 122 88 — 84 _ 1936 106 113 116 103 119 123 116 140 103 — 95 _ 1937 1 11 125 128 113 135 140 134 156 1 18 — 110 — 1938 114 128 132 113 138 145 139 159 122 — 114 — * További adatok nem állnak rendelkezésre. Az országos, a nagy-budapesti, a budapesti és a Pest környéki fejlődési indexeket összehasonlítva, szintén az utóbbi adatsorai a leginkább szembeötlőek. A gyárak számának fejlődési sora ugyan nem kedvező Pest környékére, de az előzőkből kitűnt, hogy itt az országos átlagot több mint kétszeresen felülmúló átlagos munkáslétszámú nagyüzemek találhatók, tehát a gyárak számának növekedése nem meghatározó tényező. Mindenesetre az 1938-as év országos és Pest környéki indexe csaknem megegyező, ami arra utal, hogy az üzemek számának növekedése szempontjából sem maradt le Pest környék az országos fejlődés mögött. A magas budapesti indexszám mögött inkább a konjunktúrához jobban alkalmazkodni képes középvállalatok tömege található. Sokkal jellemzőbb a munkások létszámának növekedését tükröző indexsor. Itt a peremövezet kiugró fejlődése szembeötlő, s a nagyon kedvezőtlen 1931 —32-es év után állandóan meghaladja az országos és a fővárosi átlagot is. Az 1935-től rohamos fejlődésről tanúskodó adatsor arra vet fényt, hogy a Pest környéki vállalatok jobban részesedtek a második világháborús előkészületekből, ipari jellegű konjunktúrájából, mint a fővárosi gyárak. A termelési adatok hiányossága miatt nehéz ugyan e fontos mutató analizálása, de tény, hogy az országos fejlődés 1938-ban a 122-es, a fővárosi a 144-es indexen állt. E két adat egymáshoz