Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

az 1929. évi színvonalat. E tény értékelésénél utalni kell egyrészt az alkalmazott munkások körében a képzetlen munkások arányának megváltozására, másrészt a vállalatok 1938-ban mesterségesen felnövelt munkáslétszámára, mikor is a legtöbb gyár vezetői a háborús konjunktúra által remélt nagyobb megrendelésekre tekintettel — létszámilag biztosítani kívánták magukat. A munkáslétszám alakulása szempontjából jellemzőbbnek tekinthető az 1937-es esztendő, amikor még a létszám arányosabb a szintén emelkedő termeléssel. A termelés értéke változatlan áron — az ipari nagykereskedelmi árindex alapján — először 1936-ban érte el az 1929. évi színvonalat, 1938-ban pedig már 8,6 százalékkal magasabb volt, de valójában a lassuló fejlődés s a volumen viszonylagos csökkenése a jellemző. A kimutatott tiszta nyereség értéke a válság mélypontján csaknem kétharmadával visszaesett, s az évtized végére sem haladta túl jelentősen az 1929-es nyereség kétharmadát. A nyereségzsugorodás mögött a nagy gépipari vállalatok több tízmilliós vesztesége állt, amelyet a válság éveiben is prosperáló könnyűipari ágazatok nyereségtöbblete sem tudott eliminálni. Másrészt utalnunk kell a nyereségadatok vizsgálatánál a nagytőkések azon gyakorlatára, melyet különösen a válság kitörésekor alkalmaztak előszeretettel, hogy a termelő vállalatok nyereségét nem a részvényekre kifizetett osztalékok formájában fölözték le, hanem kamatteher- ós folyószámlaköltségek címén vonták el. E módszer lényegesen csökkentette a nyereségadó összegét. A gyáripar A budapesti gyáripar ágazatonkénti eredménye a válság és az azt követő időszak alatt végbeagazaiai men

t egyenlőtlen és felemás fejlődésről ad számot. Az adatok — leszámítva az áresés hatását a termelés értékére — világosan tükrözik azt a visszafejlődést, amelyet a válság okozott a főváros gyáriparában. Az egyes ágazatok helyzete — csakúgy, mint az 1920-as években — a válság alatt is lényegesen különbözött egymástól. A termelési eszközöket, építőanyagokat előállító iparágakban volt a legnagyobb a termelés visszaesése, s ezen belül leginkább a vas- és fémipar, a gépgyártás és az építőanyag-ipar termelése csökkent, kapcsolódva az építő- és faipari ágazatokhoz. Kisebb mértékben sújtotta a válság azokat az iparágakat, melyek a fogyasztással álltak szoros kapcsolatban, s amelyeket a vámrendszer, továbbá a vasúti szállítási tarifa és a belső piacon kialakult alacsony árszínvonal védett. Tde sorolhatók az élelmezésipar, a ruházati és a papirosipar, a nyomdaipar. A textilipart, a villamosenergia-termelést, a bőr- és gumigyártást, valamint a vegyészeti ipar termelését a válság csak kisebb mértékben érintette. A textilipar átmeneti visszaesés után — a válság^alatt életbe léptetett behozatali tilalmak révén — még fokozhatta termelését. Hasonló helyzet alakult ki a villamosenergia-termelés terén: a vállalatok kényszerű racionalizálása nagyobb fokú energiaigény-növekedéssel járt együtt. A bőr- és gumigyártás ágazatában az utóbbi termelése alig csökkent, míg a vegyészeti ipar is mérsékelten növelte termelési volumenét — a műtrágyagyártás kivételével — a válság időszakában. Összefoglaló adatok a budapesti gyáriparról* 1929-1938 Megnevezés 1929 1930 1931 1932 1933 Ipartelepek száma 1 192 1 173 1 188 1 165 1 194 Index 100 98,4 99,7 97,7 100,2 Felhasznált gépi lóerők száma 475 841 — 514 455 520131 562 305 Index 100 108,1 109,3 118,2 Munkáslétszám 102 886 89 767 81 152 74 654 81 262 Index 100 87,2 78,9 72,5 79,0 Termelési érték 1 282,9 1 108,5 913,3 790,9 765,1 Index 100 86,4 71,2 61,6 59,6 Tiszta nyereség 57,8 — 29,5 21,3 19,6 Index 100 51,0 36,8 33,9 Megnevezés 1934 1935 1936 1937 1938 Ipartelepek száma 1 197 1 226 1 365 1 510 1 553 Index 100,4 102,8 114,5 126,7 130,3 Felhasznált gépi lóerők száma 565 977 574 834 581 205 595 753 610 842 Index 118,9 120,8 122,1 125,2 128,4 Munkáslétszám 86 487 94 390 104 453 120 611 125 486 Index 84,1 91,7 101,5 117,2 122,0 Termelési érték 851,8 930,1 1 059.2 1 221,1 1 272,0 Index 66,4 72,5 82,6 95,2 99,1 Tiszta nyereség 25,5 30,4 37,2 42,3 40,6 Index 44,1 52,6 64,3 73,2 70,2 * A termelési és nyereségadatok millió pengőben.