Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

179. Az illegális KMP művészeinek rajzos röpcédulája: ,,Ganz gyáriak ! Le a bedóval!" vák építőmunkások élén méltósággal elvonul a Körúton. A Kertész utcában is nagy megle­petés volt ez a tüntetés, a szociáldemokrata vezetők elképzeléseit messze túlnőtte. Ok csak a május 1-i csendes séta megismétlésére gon­doltak, de arra nem, hogy a létszám megtíz­szereződik. Azzal sem számoltak, hogy ez a tömeg nem volt összehasonlítható a szokásos május elsejéivel, mert akkor szervezett, mun­kában álló dolgozókat mozgósítottak. Most viszont az egyáltalán nem vagy csak részle­gesen dolgozó munkások is jelen voltak, s az ő tömegeik fogékonyak voltak a KMP jelsza­vaira. Ha az illegális kommunisták még in­kább a gazdasági-politikai kérdéseket fesze­getik a személyes beszélgetésekben és a röp­cédulákon, s nem itt törekszenek a szociálde­mokrata vezetők leleplezésére, szociálfasisztá­nak bélyegzésére, agitációjuk mélyebben ha­tolhatott volna a tömegekbe. így is a tünte­tés döntő pillanataiban egyetértésben, a kommunisták intenciói szerint harcoltak a tömegek. A jövő harcait tekintve e2 nagy eredmény volt. A gazdasági harcok első szakasza a főváros­ban már a szeptember 1-i tüntetés előtt lezaj­lott, sőt az ott felvetődött kérdések vitték bele az alkalmazásban maradt fővárosi mun­kásságot a munkanélküliek melletti harcos kiállásba. A nagyfokú munkanélküliség a munkaadó-k számára az alacsony munkabére­kért sztrájkolok helyett az addiginál inkább lehetővé tette a sztrájktörők alkalmazását. Új vo­nás, hogy a munkaadók kérésére 1929-től minden esetben rendőri őrséget vezényeltek a fő­város területén a sztrájktörők védelmére. Tanúskodjanak erről a rendőrség hivatalos iratai: 1929. március 29-én az Abonyi utcai lakóház építkezésen 40 kőműves sztrájkba lépett. A még dolgozók védelmére a főkapitány egész napra két rendőrt vezényelt ki. Júliusban a Ganz Va­gonban induló bérmozgalom is rendőri asszisztenciával zajlott. Egyre több a főkapitányi dicséret, s a rendőrök számára tőkések, háztulajdonosok által befi­zetett jutalom. Ebből is egy példa, „Nomen est omen !" — Pribék Mihály rendőrfelügyelő és három társa 40 pengő jutalmat kap, mert rendet tartott a köztisztasági hivatal hómunkásai között. A fokozott rendőri fellépés, a közvetlen államhatalmi fenyegetés alkalmazása a válság éveinek egyik sajátossága a munkásmozgalommal szemben. A gazdasági világválság hatása a munkásosztály érdekeivel szemben több síkon érvényesült. A legsúlyosabb a milliónyi embert érintő ipari munkás és napszámos elbocsátás, a munkanélküli­ség, a nyomor. A már említett munkaidő-csökkentések, részleges kizárások mellett ekkor tör­tént a döntő kísérlet a degresszív prémiumos bérrendszerek bevezetésére. Hazánkban a húszas évekből híreink vannak az ún. bedórendszer alkalmazásáról s az ellene történt fellépésekről. A válság éveinek egyik fontos érdekvédelmi területe, a szakszervezetek irányítása alatt vívott küzdelmek egyik „fajtája" volt különösen a vas-, a fém- és a textiliparban a bedórendszer elleni küzdelem. Közbevetőleg azt is megemlíthetjük, hogy az érdekvédelmi küzdelmek a sztrájkok más típusait sem nélkülözték 1929 és 1933 között. A válság a szakszervezeti tevékenységet nem bénította meg. Sőt, 1930. szeptember 1. a szakszervezeti életre is pezsdítőleg hatott. Fellendült a szociáldemokrata pártélet is. A bedó ellen az első nagyméretű sztrájk a Ganz Danubiusban zajlott le. A munkások mögé álltak a bedómérnökök, akik az egy perc alatt végzett munkatel­jesítményt mérték. A megállapított teljesítmények s az abból kiszámított munkakövetelmé­nyek a munkás munkaerejének maximális kizsákmányolásához s végeredményben bércsökkenés­hez vezettek volna. A vasasszakszervezettel egyetértésben megindult a Ganz Hajógyárak tilta­kozása, de a bedórendszert az igazgatóság mégis bevezette. A hídműhely és a kazánosztály munkásai március 10-én beszüntették a munkát. Ezért az igazgatóság 900 munkást kizárt. A gyárat és környékét a rendőrség fokozatosan megszállta. Március 14-én a reggeli és az esti órákra a még dolgozók védelmére őrjáratot rendeltek ki, de a sztrájktörőket megvédeni nem tudták. A munkások megverték őket. Vezetőjük, Nedelka, a gyárban nem is mert tovább maradni, az A szervezett munkásság és a munka s­szervezetek küzdelmei 1930-1933 között

Next

/
Thumbnails
Contents