Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

179. Az illegális KMP művészeinek rajzos röpcédulája: ,,Ganz gyáriak ! Le a bedóval!" vák építőmunkások élén méltósággal elvonul a Körúton. A Kertész utcában is nagy meglepetés volt ez a tüntetés, a szociáldemokrata vezetők elképzeléseit messze túlnőtte. Ok csak a május 1-i csendes séta megismétlésére gondoltak, de arra nem, hogy a létszám megtízszereződik. Azzal sem számoltak, hogy ez a tömeg nem volt összehasonlítható a szokásos május elsejéivel, mert akkor szervezett, munkában álló dolgozókat mozgósítottak. Most viszont az egyáltalán nem vagy csak részlegesen dolgozó munkások is jelen voltak, s az ő tömegeik fogékonyak voltak a KMP jelszavaira. Ha az illegális kommunisták még inkább a gazdasági-politikai kérdéseket feszegetik a személyes beszélgetésekben és a röpcédulákon, s nem itt törekszenek a szociáldemokrata vezetők leleplezésére, szociálfasisztának bélyegzésére, agitációjuk mélyebben hatolhatott volna a tömegekbe. így is a tüntetés döntő pillanataiban egyetértésben, a kommunisták intenciói szerint harcoltak a tömegek. A jövő harcait tekintve e2 nagy eredmény volt. A gazdasági harcok első szakasza a fővárosban már a szeptember 1-i tüntetés előtt lezajlott, sőt az ott felvetődött kérdések vitték bele az alkalmazásban maradt fővárosi munkásságot a munkanélküliek melletti harcos kiállásba. A nagyfokú munkanélküliség a munkaadó-k számára az alacsony munkabérekért sztrájkolok helyett az addiginál inkább lehetővé tette a sztrájktörők alkalmazását. Új vonás, hogy a munkaadók kérésére 1929-től minden esetben rendőri őrséget vezényeltek a főváros területén a sztrájktörők védelmére. Tanúskodjanak erről a rendőrség hivatalos iratai: 1929. március 29-én az Abonyi utcai lakóház építkezésen 40 kőműves sztrájkba lépett. A még dolgozók védelmére a főkapitány egész napra két rendőrt vezényelt ki. Júliusban a Ganz Vagonban induló bérmozgalom is rendőri asszisztenciával zajlott. Egyre több a főkapitányi dicséret, s a rendőrök számára tőkések, háztulajdonosok által befizetett jutalom. Ebből is egy példa, „Nomen est omen !" — Pribék Mihály rendőrfelügyelő és három társa 40 pengő jutalmat kap, mert rendet tartott a köztisztasági hivatal hómunkásai között. A fokozott rendőri fellépés, a közvetlen államhatalmi fenyegetés alkalmazása a válság éveinek egyik sajátossága a munkásmozgalommal szemben. A gazdasági világválság hatása a munkásosztály érdekeivel szemben több síkon érvényesült. A legsúlyosabb a milliónyi embert érintő ipari munkás és napszámos elbocsátás, a munkanélküliség, a nyomor. A már említett munkaidő-csökkentések, részleges kizárások mellett ekkor történt a döntő kísérlet a degresszív prémiumos bérrendszerek bevezetésére. Hazánkban a húszas évekből híreink vannak az ún. bedórendszer alkalmazásáról s az ellene történt fellépésekről. A válság éveinek egyik fontos érdekvédelmi területe, a szakszervezetek irányítása alatt vívott küzdelmek egyik „fajtája" volt különösen a vas-, a fém- és a textiliparban a bedórendszer elleni küzdelem. Közbevetőleg azt is megemlíthetjük, hogy az érdekvédelmi küzdelmek a sztrájkok más típusait sem nélkülözték 1929 és 1933 között. A válság a szakszervezeti tevékenységet nem bénította meg. Sőt, 1930. szeptember 1. a szakszervezeti életre is pezsdítőleg hatott. Fellendült a szociáldemokrata pártélet is. A bedó ellen az első nagyméretű sztrájk a Ganz Danubiusban zajlott le. A munkások mögé álltak a bedómérnökök, akik az egy perc alatt végzett munkateljesítményt mérték. A megállapított teljesítmények s az abból kiszámított munkakövetelmények a munkás munkaerejének maximális kizsákmányolásához s végeredményben bércsökkenéshez vezettek volna. A vasasszakszervezettel egyetértésben megindult a Ganz Hajógyárak tiltakozása, de a bedórendszert az igazgatóság mégis bevezette. A hídműhely és a kazánosztály munkásai március 10-én beszüntették a munkát. Ezért az igazgatóság 900 munkást kizárt. A gyárat és környékét a rendőrség fokozatosan megszállta. Március 14-én a reggeli és az esti órákra a még dolgozók védelmére őrjáratot rendeltek ki, de a sztrájktörőket megvédeni nem tudták. A munkások megverték őket. Vezetőjük, Nedelka, a gyárban nem is mert tovább maradni, az A szervezett munkásság és a munka sszervezetek küzdelmei 1930-1933 között