Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

7. Harrer Ferenc alpolgármester, összekötő a Nemzeti Tanács és a Fővárosi Tanács között Csepelen a főjegyző a gyári munkástanács kezdeményezésére összeült képviselőtestületet igye kezett megakadályozni — eredménytelenül — a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozásban.

27 Budafokon helyi Nemzeti Tanács alakult, és a hét tag mindegyike munkás volt. A szomszédos Nagytétényben a község ügyeinek intézését már kezdettől fogva a helyi Néptanács vette át.

28 Kispesten a községi alkalmazottak október 31-én kimondták csatlakozásukat a Nemzeti Tanácshoz, s memorandumukban a köztársasági államforma mellett tettek hitet.

29 Másnap megalakították a kispesti Nemzeti Tanácsot, majd ebből jött létre néhány naj) múlva a Kispesti Néptanács, amely gyakorlatilag átvette a helyi közigazgatás irányítását.

30 A főváros és környéke balratolódása, amely ekkor a nemzeti tanácsok megalakításában jelentkezett, megtalálható volt a főváros viszonylag csendesebb keleti határvidékén, a Rákos mentén is. Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosszentmihály ekkor még jórészt paraszti lakossága is lépést tartott a változásokkal. Nem kevésbé ez volt jellemző az ipari bázissal rendelkező Cinkotára, Mátyásföldre is, amelyek beékelődtek a paraszti környezetbe. A fővároskörnyék északi pontján Újpest munkásságának tettei voltak az irányadók. A város ekkor már napok óta forrongásban élt, munkásai a legjelentősebb fővárosi eseményekben kiemelkedő szerepet vittek. A város vezetői — joggal tartva radikális tömegeitől — már a kora reggeli órákban plakátokon jelentették be csatlakozásukat a Nemzeti Tanácshoz. A pesti események hírére a város utcáin sétáló, beszélgető, vitatkozó munkások, hadviselt katonák tömegbe verődtek, s változtatásokat követelve a városháza elé vonultak. Ennek eredménye volt, hogy délután 6 órakor összeült a képviselőtestület, megalkotta a helyi nemzeti tanácsot — s arra minden jogát átruházta. Budapest környékén, ha felemás megoldásokkal is, de a helységek többségében a munkásság megszerezte a területi közigazgatási vezetést vagy annak közvetlen lehetőségét. A főváros környékén ez a radikálisabb tartalmú változás „vörös gyűrűvé" tette Budapest perem vidék ét, s továbbra is fontos szerephez juttatta e terület munkásságát a fővárosi események alakulásában. Bár a pályaudvarokon fegyveres összeütközések zajlottak le a vagonfosztogatókkal, a felfegy-, vérzett munkások őrizték a főváros nyugalmát. A peremvidék csendesen éjszakázott. A fővárosban hosszú idő után csökkentették a villanykorlátozást, kinyitottak a kabarék, orfeumok, a pesti polgár megnyugodott. A kabarékban a Nemzeti Tanácsot ünnepelték a kuplék. A spanyolnáthajárvány azonban változatlanul szedte napi 20 — 30 főnyi áldozatát. A demokratikus erők hatalomra kerülése a perem városokban