Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Rákospalotán a társadalmi egyesületek népkonyhát nyitottak, azonkívül még 600 család is vállalt ebédeltetést. A város helyzetére vonatkozólag érdemes megemlíteni, hogy 1931-ben visszaközsógesítési kérelemmel fordultak a felettes hatóságokhoz a mezőgazdasági válság sújtotta őstermelők indítványára, akik hangadók voltak a város testületében. A város 1931 telén 380 q kenyeret, 16 q zsírt, 350 q burgonyát, 880 q fát és 3,5 vagon szenet osztott szét a lakosság rászoruló részének. A város 1933-ban 218 ezer pengőt fordított népjólétre, az összes kiadás 24 százalékát, ebből egy lakosra 5 pengő jutott. Újpest képviselőtestülete már 1929 végén rendkívüli közgyűlésen megszavazott ínségmunkára 42 ezer pengőt, munkanélküli-segélyre 10 ezret, majd 1930 februárjában újabb 20 ezret a közmunkák folytatására, és elrendelte a házak tatarozását. A város 1 milliót költött útkövező munkákra és 220 ezer pengőt az ínségakciókra, melynek során népkonyhát, természetbeni segélyt — tejet és burgonyát, készpénzsegélyt osztott és melegedőket állított fel az ínségeseknek. A városban 2700 munkanélküli jelentkezett segélyért, de csak 1500-nak tudtak adni. 1700 család kapott ebédet, azonkívül szén-, ruha- és cipősegélyt. A város 700 gyermeknek biztosított hetenként ingyenfürdőt az Erzsébet gőzfürdőben. A juttatások azonban nem voltak elégségesek, és a város polgármestere a főispánnal együtt a miniszterelnöktől kért 300 ezer pengős segélyt a városnak, hogy a munkanélkülieken segíthessenek. A legsúlyosabb gond volt a városban a lakbér nem fizetés miatti kilakoltatás, mely miatt a város több feliratot intézett a népjóléti miniszterhez és intézkedést sürgetett. A város 1933-ban 1 milliót fordított népjóléti célokra, mely az összes kiadás 34 százalékát tette ki, egy lakosra ebből 17 pengő esett; ez az arány jobb a környék többi helységénél és az MSZDP községpolitikai tevékenységét feltétlenül mutatja. A déli peremvárosok lakosságát a gazdasági bajok mellett felkavarták a városokban leleplezett különböző szabálytalanságok és a korrupciós üzelmek nyilvánosságra jutása is. Az egyébként is erős elégedetlenséget még csak jobban fokozták ezek. Kispesten már 1929 folyamán különböző szabálytalanságokkal vádolták meg a város vezetőségét, gyanúba keverve a polgármestert is. A választások és az egyre növekvő gazdasági problémák egyelőre elvonták a figyelmet, de a következő évben már a megyének is be kellett avatkoznia, a polgármester helyettesét fel kellett függeszteni és a vizsgálatot megindítani. A korrupció, melyet a vízvezeték építése során követtek el, végül bebizonyosodott, és több városi vezetőt elmarasztaltak. A polgármester szintén' elvesztette a bizalmat, és 1930 decemberében Válva Gyula helyett Molnár József volt rendőrkapitányt választották meg polgármesternek. A városban 166. Guberálók a szeméttelepen