Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

162. Magyar Pamutipar. Műhelyrészlet a 20-as években a korszerű kutatólaboratóriumot, kezdték meg az elektron- és rádiocsőgyártá^t. 192 7-ben a telefonosztály amerikai tőkével önálló részvénytársasággá alakult Standard Villamossági Rt. néven. E korszakban kezdte meg tényleges gyártási tevékenységét az 1918-ban alakult Bányagépek és Mechanikai Szállítóberendezések Gyára Rt. is. Az asztalosiparban többnyire a középüzemek domináltak, a bőr- és cipőiparban a Wolfner- és a Mauthner-gyárak vitték továbbra is a vezető szerepet. A vezető textilipari vállalat, a Magyar Pamutipar Rt. ] 927-ben fejezte be nagymértékű üzembővítését, és érdekkörébe vonta a Magyar Fonógyárat Az 1920-as években egyedül Újpesten, részben angol —cseh —osztrák tőke bevonásával hét nagyobb textilipari vállalat alakult, aminek következtében ez az iparág került a második helyre a. város iparán belül. Kiemelkedett a gyógyszervegyészeti iparágból az Újpesten működő Chinoin gyár. Rákospalotán nem zajlott le jelentősebb változás. A MÁV vasúti főműhelye egymaga csaknem 2000 munkást foglalkoztatott, mellette a kötszövőgyár, az olaj- és vegyészeti gyár, az újonnan alakult textilgyár, a szalámigyár és egy nagyobb építészeti vállalat érdemel említést. Kispesten a 14 iparvállalat közül a legjelentékenyebb a Hofherr-féle mezőgazdasági gépgyár, amely 1924 óta rendszeresen készített traktorokat, s továbbra is az iparág vezető gyára. A Lipták-gépgyár és vasöntöde sorsáról már volt szó. A Teudloff-gépgyár itteni telepe a középüzemek sorába tartozott. Az új alapítások zöme a textilipar körében történt, a legjelentősebb a három új selyemszövőgyár. Működött még Kispesten három kefe-, kosár- és seprőgyár, meg három festéküzem. Pestlőrincen a Kispesti Textilgyár, a Filatorigáti Textilmíí vek Rt. fonodája, a Continental Szalagszövőgyár a nagyobb új vállalkozások. Továbbra is működött az Orenstein és Koppel-féle vasútfelszerelési gyár Rt., a téglagyár, a volt Cséry-féle szemétfuvarozási vállalat és telepe, valamint a Wagon Lits (hálókocsi vállalat) vasúti főműhelye. Pesterzsébeten a textilipar vállalatai jutottak döntő súlyhoz az 1920as években. 192í)-ban alakult az Unió Textilművek Rt., 1923-ban a Mechanikai Szövőgyár szövödéje, ugyanez évben indult be a kötöttárugyár és a vasfonalgyár. A régebbi Juta- és Kenderipar Rt. gyára ezekben az években több mint 800 munkást foglalkoztatott}. A jelentékenyebb 18 vállalat között találhatók még a harisnyagyárak és egy fémárugyár. Soroksár is elsősorban textilipari területen iparosodott. Legnagyobb gyára a Soroksári Textilipari Rt. és az Iris-féle bársony- és szalagárugyár. Működött még téglagyár, cementárugyár és gőzmalom.