Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919
5. Károlyi Mihály, az októberi forradalom vezéralakja, a Nemzeti Tanács elnöke, később miniszterelnök, majd a népköztársaság elnöke a kormánypárti sajtó messzemenően igyekezett kihasználni. 20 Miután Károlyi szokott nagyvonalúságával a telkeket visszaadta a fővárosnak, véget vetett ennek a személye elleni hadjáratnak 21 — de ellenfelei szócsövükön, a Budapesti Hírlapon keresztül a Károlyi körül csoportosult politikai erők bagatellizálásának politikáját képviselték. 1918. október 30-án, amikor már mindenki számára világos volt, hogy a forradalom győzelme megállíthatatlan, a Budapesti Hírlap kifejtette, hogy a Nemzeti Tanács a főváros lakosságának kisebbségét képviseli. Másnap — rádöbbenve a tényleges helyzetre — viszont már addig eljutott, hogy a vezércikk címe a lelkesedés nélküli pesszimizmusnak őszintén helyt adott: „Hát jöjjön Károlyi !"' 22 A Nemzeti Tanács vezetői előtt világos volt, hogy a főváros vezetése a legvégsőkig távol fog Afőváros maradni; csatlakozásukkal nem is számoltak. Ez direkt módon nem is következett be. Ezt a vezetésének helyzetet mérte fel a Nemzeti Tanács október 31-i felhívása, amelyet a főváros tisztviselőihez r ^üakozasa a . . , . . ^ forradalomhoz mtezett: „A civilizált népek álmélkodva nézik, hogy Magyarország meddig tűri még, hogy nevében olyanok beszéljenek, akik négy éven át romlásba vitték és most pusztulásba viszik. A végveszedelemben levő Magyarország türelmetlenül néz Budapestre: mikor mozdul meg az ország fővárosa. A Nemzeti Tanács megalakult. Csatlakozott hozzá a főváros egész népe. Megmozdultak a rendőrök, és ők is csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz. Postások, vasutasok, pénzintézeti tisztviselők, újságírók, művészek mind csatlakoztak. Budapest főváros tisztviselői még hiányoznak. Budapest főváros tisztviselői várunk benneteket ! Testvéri üdvözlettel a Magyar Nemzeti Tanács." 23 A városvezetés csatlakozásának politikai jelentősége volt. A liberális várospolitika kiemelkedő alakjának, Bárczy István főpolgármestérnek a neve — Károlyit megelőzően — mint lehetséges