Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

a városba érkezők áradatával. 1920-ban 193 336 személy érkezett a fővárosba külföldről és vidékről, akik 630 ezer éjjelt töltöttek el. Ezek közül 15 203 volt a külföldi. 1929-ben 250 055 személy érkezett — közülük már 73 294, a külföldi —, akik 656 274 éjszakát töltöttek Budapesten. A budapestiek külföldi utazásainak száma csak mérsékelten nőtt. 1920-ban csaknem 80 ezer útlevelet adott ki a rendőrség; 43 ezret kivándorlási és munkakeresési indokkal váltottak ki. 1929-ben a kiadott és meghosszabbított útlevelek száma 131 ezer volt. Ez évben már 10 ezer alatt maradt a kivándorlási és munkaszerzési céllal kért, s mintegy 50 ezer a turizmus céljából kiállított útlevél. Posta A postaszolgálat fejlődése általában a kor színvonalán állott. A postahivatalok száma lényegében nem változott, s nem módosult lényegesen a posta felszereltségi színvonala. A feladott levelek száma viszont az 1920. évi 63 millióról 1929-re 204 millióra emelkedett. A postautalványok száma 6,7 millióról ugyanazon években 23,4 millióra, értékük 8,7 millióról 161,1 millióra nőtt. A feladott táviratok száma 22,2 millióról 16,1 millióra csökkent. Az adatokat összevetve az 1913-as év adataival, kitűnik, hogy egyedül a feladott levelek száma emelkedett némileg (3,5 százalékkal), de a postautalványok száma, értéke, a feladott táviratok száma mélyen a háború előtti színvonal alatt maradt. A távbeszélő hálózat fejlődése szembetűnőbb volt: a távbeszélőállomások száma 32 000-ről 44 000-re nőtt, a beszélgetések száma azonban az 1920. évi 179 millióról 1929-re 94,2 millióra csökkent. Bővítették a távbeszélő-hálózatot is: a huzalhossz az 1910. évi 109 086 km-ről 1925-ben 222 409 km-re, 1930-ban 289 365 km-re nőtt.

114 A posta műszaki kezelésében indult meg 1925 decemberében a rendszeres rádióműsor-szolgálat. Az első hónap végén 8834 az előfizetők száma, 1929-ben pedig már 96 347 budapesti előfizetője volt a rádiónak. Kereskedelmi A főváros kiskereskedelmi hálózata az 1920-as években fokozatosan fejlődött. A konjunktúra élei csúcsán mintegy 800 hentesüzlet, 642 péküzlet és cukrászda, 2961 vendéglő, kocsma és kávéház, valamint 4200 élelmiszer-kereskedelmi bolt üzemelt. A kereskedelmi kamara taglétszáma 50 000 körül alakult. A kis boltok mellett az 1920-as évek közepére lényegében kiépült az áruházak rendszere is. 1922-ben részvénytársasággá alakult és jelentősen bővült a Párisi Áruház; az 1922ben létrejött Corvin Áruház 1925-ben nyitotta meg áruházát. Kiépült a Fenyves Áruház és ezek fióküzleteinek sora. 38 fiókja volt a Meinl Gyula Rt.-nek. Jelentős volt a szövetkezetek üzlethálózata és a fővárosi községi élelmiszerüzletek hálózata is. A Községi Élelmiszerárusító Üzemnek 52 fiókja, a Községi Lóhúsüzemnek 40 fiókja volt, a Községi Kenyérgyár készítményeit 200 helyen árulták. Az 1929-ben elkészült Központi Nagyvásártelep mellett 12 fedett csarnokban es 21, részben fedett piacon a kiskereskedők és a környékbeli falvakból érkező kisárutermelők kínálták termel vényeiket.

115 A vasúton és hajón érkezett áruk mennyisége, bár az 1920. évi 29,1 millió métermázsáról 1929-ben 75,5 millió métermázsára emelkedett, alatta maradt az 1910—13-as évek 77,4 millió métermázsás átlagának. Viszont az elszállított áruk mennyisége, amely az 1920. évi 12,6 millió métermázsáról 1929-ben 19,5 millió métermázsára nőtt, lényegesen kisebb volt, mint az említett négy év átlaga. Az elgondolkoztató adat hátterében az a tény áll, hogy a főváros közvetítő áruforgalmi szerepköre némileg megcsappant, de ugyanakkor nőtt a budapesti fogyasztás. A fontosabb élelmiszerek fogyasztási fejadagja nem alakult kedvezően. Az egy főre jutó húsfogyasztás az 1912. évi 50,6 kg-ról 1925-ben 34,3 kg-ra, 1930-ban 41,3 kg-ra esett vissza. A fejenkénti tejfogyasztás az 1912. évi 0,33 literről 1925-ben 0,19, 1929-ben 0,31 literre csökkent, amit csak némileg egyensúlyozott a tejtermékek forgalmának fellendülése. A 15 éven felüliek fejenkénti szeszesital-fogyasztása az 1910. évi 130,7 literről 1930-ban 66,2 literre esett vissza, ezen belül főleg a sör- és borfogyasztás csökkent. Kedvezőtlen képet mutatott a főváros külkereskedelmi forgalmának alakulása az ország fizetési mérlegének szempontjából: Budapest külkereskedelmi forgalma 1926 -1928 Megnevezés 1926 1927 1928 Behozatal 517,3 613,7 650,0 Kivitel 281,4 268,2 254,6 Egyenleg -235,9 -345,5 -395,4 * Az adatok millió pengőben. A hitelélet A bankok számának alakulása ellenkező előjelű volt, mint a gazdasági élet konjunktúrája. A stabilizációt és a fellendülést követően a bankok száma egyre csökkent. A békekötések után