Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

sek a Wekerle-telepnek háború előtt létesített csepeli vízműjéből kapták a vizet, de a víznyerő telep kevésnek bizonyult, azonkívül a csőhálózat vezetése súlyos összegeket emésztett fel. Kispesten tüdőgondozó és szülőotthon létesítését határozták el, és a kölcsönből építettek 32 lakást, kiépítették a Fő utca és az Üllői út járdáját, és kibővítették a városháza épületét. A város csatornázásra újabb nagy összegű kölcsönt is szeretett volna felvenni, de ez nem valósult meg. A szociáldemokrata frakció a járványkórház kibővítését, a szemétüzem kibővítését és a Wekerle-telepi villamosvonal kiépítését szorgalmazta, a liberális ellenzék pedig az ideiglenes helyiségben levő gimnázium megépítését. A gázvezeték megépítése ügyében a helyi MSZDP ellenvéleményt nyilvánított az addigi elképzelésekkel szemben. Hangoztatták, szükségesnek tartják a gázellátás biztosítását, de tiltakoznak a magánérdekeltségek közbeiktatása és a 60

: évre adott koncesszió miatt. Akciójukra a| főváros a Határ útig megépítette a vezetéket, és a városnak csak onnan kellett továbbvezetnie. Követelték még a Vas Gereben utcai árok lefedését, az Üllői úti villamos középre helyezését, a villamospótdíj eltörlését, az utcák fásítását és öntözését, és támogatták a Wekerletelepiek kérelmét a fürdő, iskolai fürdő létesítésére. A pénzügyminiszterhez küldött] em150—151. Az 1928-ban épült pesterzsébeti és lékiratukban megállapították, kogy a telep kispesti iskola lassan elveszíti szociális jellegét és közönséges bérházcsoporttá válik. A létesítéskor már mutatkozó hiányok azóta még csak fokozódtak, ezért kérik a kormány támogatását, mint a beadvány közölte. Wekerle-telep e hiányok mellett egyébként is állandó vita tárgya volt a kispesti városi életben. A telep adómentessége, a fokozódó igények, a telep karban- és tisztántartása a városi közösségre hárult, bár az állami költségvetésben szerepeltek egyes tételek, a probléma mégis inkább megosztotta, mint egyesítette a közvéleményt.

103 A népességében leggyorsabban fejlődő — 59 %-os tíz év alatt —, de egyúttal a legjobban lemaradt Pesterzsébet városi élete is az ellentétes nézetektől volt hangos. A város nagy nehézségek árán folytatta közművesítési programját. 1925-ben megépült a környék első vásárcsarnoka, a régi vágóhíd mellett az új sertésvágóhíd, strandfürdő, halottravatalozó és 91 kislakás. Ugyanakkor megállapodott a város az államkincstárral, hogy a csepeli vízműre csatlakozó vízvezeték kiépítését megkezdi. A kölcsönből folytatták a főgyűjtőcsatorna városi mellékcsatornáinak megépítését és a Salzlacken rendezését. A kultuszminisztérium támogatásával 3 elemi iskolát építettek, közkutakat létesítettek, azonkívül beindították a köztisztasági üzemet, leburkolták a piacteret, hozzákezdtek az útburkolatok javításához, az utcákon, tereken a fásításhoz. Egyéb tervek is készültek, mint a szemétfuvarozás kiterjesztése, városi faiskola létesítése, a kakas-tói terület lecsapolása és rendezése, a gimnázium felépítése, 3 óvoda létrehozása, melyhez az állam támogatását is meg akarták szerezni. A szociáldemokrata frakció indítványozta városi múzeum és könyvtár létesítését, sürgette a holtpontra jutott polgári iskola megépítését, iskolaorvosi szervezet létrehozását, OTI rendelő létesítését a városban. Sok vitát eredményezett a Budapest-vidéki Villamossági Rt. tarifarendszere és a díjmérséklés, a szociális juttatások kérdése. 1925-ben hozta létre a város a Török Flóris utcában a ,,Mi konyhánk" Egyesület ingyenebéd-akcióját, melynek keretében előbb a gyermekek, majd a felnőttek számára is főztek. Az első években 20—21 ezer, 1929-ben 44 500, 1 930-ban 70 ezer ebéddel támogatta a lakosságot a téli hónapokban. Ezenkívül átlagban 800 család segélyezését végezte a város, a szociáldemokrata szervezet ezek számának növelését és főleg rendszeressé tételét kö ve tel te.

104 A szintén rohamosan növekvő Pestszentlőrinc nagyközség még inkább ki volt téve a vármegye kénye-kedvének, mint a már városi rangot elért települések. A település lakossága tíz év