Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

ELŐSZÓ

cet és nyilasait emeljék az akkor már a rezsim szempontjából egyre csökkenő területű ország élére. Szálasi a korábbinál egyértelműbb totális fasiszta jellegű berendezkedés megvalósításához fogott. A hadihelyzet következtében, a szovjet csapatok előrenyomulása miatt azonban programjának megvalósítására, a nyilas államszervezet következetes kiépítésére nem maradt ideje. A hitlerista rendszerre jellemző korlátlan terrort azonban a még rendelkezésére álló területen t ökéletesen kifejlesztette. Népünk, országunk fővárosa történelmünk során sok vihart és dicsőséget adó napokat élt át. Erre különösen jellemző volt az 1918 és 1945 közötti időszak. Budapest felszabadulása viszont olyan forradalmi erőket szabadított fel, amelyek alapvetően megváltoztatták fővárosunk történelmi helyzetét. JEGYZETEK 1 Marx és Engels Művei. 4. köt. 331. old. — oroszul. 2 Lenin Művei. 43. köt. Bp. 1974, 196. 3 Lenin Művei. 34. köt. Bp. 1967, 13. a Lenin Művei. 30. köt. Bp. 1971, II 9. 5 Lenin Művei. 41. köt. Bp. 1974, 334 — 335. B Lenin Művei. 38. köt. Bp. 1973, 71. 7 Lenin Művei. 34. köt. Bp. 1967, 12 — 13. 8

Uo. 12. n Lenin Művei. 38. köt. Bp. 1973, 204 — 205. 10

Georgi Dimitrov; Egységfront, népfront, szocializmus. Bp. 1974, 98. 11 Ormos Mária—Ineze Miklós; Európai fasizmusok 1919 — 1939. Bp. 1976, 14 — 37. 12 Max Horkheimer, ,,Die Juden und Europa" az Autoritärer Staatban. Amsterdam. 1968, 8.