Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

megfelelő tájolása biztosítható legyen. A városrész központjában levő belső tér körül kétemeletes, többlakásos házak csoportosulnak. Az építkezés 1940-ben kezdődött, a második világháború végéig a főtér épületeinek és a Fiastyúk (maThálmann) utca menti épületek egy részének kivételével be is fejeződött. A 750 lakásból álló lakótelep viszonylag korszerű és változatos. Az építés utáni rendezésre, kerítések építésére, kertesítésre már nem került sor. Zugló Zugló, a mai XIV. kerület egymagában csaknem akkora volt, mint a pesti városmag — az V., VI., VII., VIII., IX., XIII. kerület — építési területe együttvéve. Az első világháború végéig Zugló, egyes sűrűn beépült területeknek, elsősorban a Kerepesi út és a Könyves Kálmán körút kereszteződés környékének kivételével, csak lazán települt be. A Városligettől a Nagy Lajos király útig terjedő területen, a Thököly út és az Erzsébet királyné út mentén főleg családiházas lakónegyed alakult ki. A kerület nagy része teljesen beépítetlen volt. 1932-ben elhatározták a ceglédi vasútvonal felemelését. A munkák 1939-ben meg is kezdődtek, de a második világháború végéig csak a Kőbányai úti, Kerepesi úti, Mogyoródi úti és Egressy úti aluljárók készültek el. A két világháború között Zugló kedvelt építési terület lett, de nagy kiterjedésénél fogva, így is csak részben épült be. Tervezett főterén, a Bosnyák téren három templomot építettek. Kőbánya Kőbányának, Budapest legrégibb ipari külvárosának lakossága a két világháború között 30 ezer fővel növekedett. Főként a ceglédi vasútvonal és a Hungária körút között folyt építkezés. Fővárosi szükséglakótelepok (Auguszta-telep), MAV munkáslakótelep, kislakásos telepek (Pongrác úti) létesültek; mindehhez járult Kőbánya családiházas területének lassú fejlődése. A városrész központjára a Dreher-sörgyár, a Dreher-kastély és a Dreher-park nyomta rá bélyegét. Ezektől délkeletre hosszú sávban a régi kőbányák felhagyott gödrei szakították két részre a lakóterületet. Kőbánya alatt óriási mészkőbarlang-rendszer terül el; itt helyezték el 1943 — 44ben a csepeli Weiss Manfréd hadianyaggyár gépeinek nagy részét. A terület déli peremén, a Gyömrői út mentén a két világháború között új, korszerű ipari üzemek letelepedése kezdődött meg. Budapest első — a háború alatt épített, de be nem fejezett Ferihegyi repülőtérre vezető — gyorsforgalmi útja is nagyrészt a Gyömrői út mentén halad. A két világháború között a Kőbányai úti Ganz és MAVAG gyár területe és a melletük fekvő Tisztviselő-telep a X. kerülethez tartozott, ezekkel együtt Kőbánya Budapest legnagyobb munkáslétszámú kerülete volt. Kelenföld Kelenföldet, a bécsi vasútvonaltól Albertfalváig terjedő sík területet főútvonala — a Fehérvári út — rendeltetésben elkülönülő két részre osztotta. A Fehérvári út és a Duna között, főként a Budafoki út mentén, a második világháború előtti évtizedben új ipari terület kialakulása kez90. Angyalföldi kislakástelep terve, 19Ü9