Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Közöttük akad néhány olyan objektum, amely a modern magyar építészet kialakulása szempontjából is jelentősnek mondható. Vonatkozik ez elsősorban a Belvárost határoló észak déli irányú Bajcsy-Zsilinszky útra és a Tanács körútra. Ennek az útvonalnak alig van olyan szakasza vagy csomópontja, amelynek rendezése ne állott volna az utolsó félszáz évben a városrendezési tervezés homlokterében. A két világháború között elsősorban a Bazilika és a Kálvin tér közötti útszakasz megoldását kísérlik meg városrendezési tervek és tervpályázatok. Először az Andrássy út kiskörúti torkolatának kérdése korült napirendre. 1905 és 1912 között a Közmunkatanács és a Főváros több tervet is készített; a Marokkói utca (ma: József Attila utca) torkolatában kisebb tér alakítását javasolták. A József Attila utca árkádosításának gondolata már ekkor felmerült. Az első világháború után az Andrássy út torkolatának kérdése mint a ,,fórum"-elgondolásrésze vetődik fel ismét. Az ostrom pusztításai — a Várnegyeden és a Duna-partokon kívül — a legnagyobb kárt a Belvárosban okozták. A Vigadóval együtt kiégett a Vörösmarty téri Haas-palota. A mai Engels tér környéke súlyos károkat szenvedett; elpusztult a Városházának a mai Tanács körúti épületszárnya, részben megsemmisültek a Bazilika és a Deák tér közötti épületek. A Balaton (ma Pálffy György) utca és Szemere utca környékén teljes épülettömbök pusztultak el. A Martinelli tér (volt Szervita tér) három épülete megsemmisülésével, más épületek súlyos sérülésével romhalmazzá változott. A mai Bajcsy-Zsilinszky úton beomlott a Bank utca mellett az Angol— Magyar Bank székháza. A Kálvin tér számos épülete megsemmisült. A Nemzeti Múzeum mögött a lovardaépület rommá lett, az Ybl tervezte Károlyi-palota kiégett. A Belváros utcáiban a különböző lakóházak némelyike megsemmisült, mások kisebb-nagyobb kárt szenvedtek. A reprezentatív középületek károsodása viszonylag csekély volt, úgyhogy helyreállításukra — eredeti architektúrájuk szerint — sor kerülhetett. 78. Vágó József javaslata a Tanács körút—Rákóczi út sarok beépítésére, 1936 79. Árkay Bertalan díjnyertes terve a Madách út torkolatának beépítésére, 1932