Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Az ország lakossága 1920-ban kereken 7 990 ezer fő volt, tehát Budapest részesedése 11,62 százalékos. Az egykor 20 milliós ország kb. 1 millió lakosságú fővárosa — amely népességének mintegy 0,5 százalékát tömörítette— 1920-ban egy 8 milliós ország csaknem 1 millió lakost magába fogadó fővárosa lett. Budapest^ súlya tehát azjország egészéhez viszonyítva ezen a területen is jelentősen megváltozott. Érdekes e kérdéscsoport nemzetközi vonatkozásait is figyelembe venni, különösen annak eldöntéséhez, hogy nem bizonyult-e Budapest túlmérete­zettnek a kisebbé vált ország viszonylataihoz képest. Berlin népessége pl. egész Németországé­Népességnövekedés Budapesten és környékén 1920-1941 Terület megnevezése 1920 1930 1941 Terület megnevezése növekedés népesség növekedés Terület megnevezése népesség népesség szám évi % népesség szám évi % Budapest régi területe 928 996 1 006 184 77 188 0,8 1 164 963 158 779 1,6 Peremkerületek 303 030 436 685 133 655 4,4 547 828 111 143 2,5 Mai Budapest 1 232 026 1 442 869 210 843 1.7 1 712 791 269 922 1,9 Budapest környéke 263 997 41 041 1,8 (63 település) 183 330 22 956 39 618 2,2 263 997 41 041 1,8 Magyar városok 150 891 0,9 (Budapest nélkül) 1 590 751 1 707 512 116 671 0,7 1 858 403 150 891 0,9 Magyarország 7 986 875 8 685 109 698 234 0,9 9 316 074 630 965 0,7 hoz viszonyítva (1930-as évekbeli adatok) 6,5 százalék; további hasonló adatok: Bécs 27,7 szá­zalék, Párizs 7,0 százalék, London 9,6 százalék, Varsó 3,7 százalék, Róma 2,6 százalék, Madrid 4,4 százalék, Prága 5,8 százalék, New York 5,6 százalék volt. Az adatsort figyelembe véve: egyedül Bécs és London mutat hasonló képet Budapestéhez. Nyilván Bécs az egykori Monarchia 50 milliós lakosságához képest nem volt nagy, és csupán a változott közép-európai viszonyok miatt lett aránytalanná az országhoz hasonlítva — és hasonlóképpen London is; nem a szűkebb értelemben vett Angliának, hanem az akkor még virágjában levő, több százmilliós lakosságú angol gyarmatbirodalomnak a fővárosa. Budapest azonban mégsem bizonyult nagynak a meg­kicsinyült országhoz viszonyítva, sőt 1944-ig mind abszolút számokban, mind a fejlődésének ütemét tekintve, tovább növelte jelentőségét az országon belül. A népességszámnak a második világháború évei alatti változására vonatkozólag összehasonlításra alkalmas statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. A város fejlődését, területének kiterjedését a lakosság elhelyezkedése és számának növekedése mellett elsősorban beépítettségének mértéke és változása jellemzi. Az épületállomány — főként az épületek 90 százalékát kitevő lakóházak és a lakások jellege, gyarapodása egyben a gazda­sági erőknek, fellendüléseknek és válságoknak is tükre. Épület- és 1920-ban Budapesten 20 020 épület állt. Ez a szám 1941-ig 33 841-re növekedett. Jellegzetes lakásviszo- a földszintes épületeknek nagy számaránya. 1920-ban 51,7 százalékuk földszintes, arányuk nyok 1941-ben még magasabb: 53,5 százalék volt, ugyanakkor, amikor az 1 — 3 emeleteseké 40,9 Budapesten szaza iékról 38,5 százalékra csökkent. A földszintes épületeken kívül emelkedő tendenciát mutatott a 4 és többemeletes házak száma is — 1920-ban 6,9 százalék, 1941-ben 7,6 százalék az arányuk. Budapest fejlődését még fokozottabb mértékben, mint eddig — a két véglet, a kis­igényű családi ház és a nagy bérház jellemezte. A peremtelepülések épületei túlnyomó több­ségükben földszintesek. Lakásépítés A lakásállományra, illetve a lakásállomány változására vonatkozó budapesti adatokból kitűnik, hogy a háború után a lakásépítés igen lassan indult meg, mennyisége állandóan hullám­zott. Még 1922-ben is csak 234 lakást építettek Budapesten. 1924-ben 1398 lakás épült. 1925­ben az új lakások száma 1128-ra csökkent. 1926-ban fellendülés kezdődött, amely 1928-ban érte el tetőpontját. Ebben az évben 1039 lakóházban 7210 lakás keletkezett, 14 796 lakószobá­val. 1929-től érezteti hatását az Európát megrázó gazdasági válság, a lakásépítés 1935-ben 3522-vel mélypontot ért el. 1936-ban és 1937-ben újabb rövid ideig tartó fellendülés keletke­zett, mert 6229, illetve 6253 lakás épült. 1939-ig az újonnan épülő lakások száma 3314-re csök­kent, majd ismét lassú növekedés indult meg. A háború utolsó két évében az építkezés vissza­esett, 1944-ben már csak 1202 lakást mutat ki a statisztika. A lakásépítkezés mennyisége a két világháború között összességében a népesség növekedésé­vel arányos volt. 1941-ben 288 100 lakás volt Budapesten. Az 1920-tól 1944-ig terjedő időben kereken 96 ezer új lakást építettek, ez az 1945. évi teljes lakásszám egyharmadának felel meg. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 1920 — 1941 között a budapesti lakásviszonyok vala-

Next

/
Thumbnails
Contents